Szabó Magda Magyar-Angol Általános Iskola Pedagógiai program

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2020.

Tartalomjegyzék

Bevezetés. 3

Küldetésünk. 4

  1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA. 8

1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 16

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyéb pedagógiai feladatok. 19

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 28

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 31

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 48

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. 48

1.7. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata. 64

1.8. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 70

1.9. A felvételi eljárás szabályai 71

1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje. 72

1.11. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 74

  1. 12. Az iskola és külső szakmai kapcsolatai 80
  2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE.. 83

2.1 A választott kerettanterv megnevezése. 83

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám a NAT2012 alapján. 91

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 94

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 96

2.4.1. A kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. 114

2.5       Mindennapos testnevelés. 129

2.6. Az iskolai értékelés rendszeressége és formái 131

2.7.      Az országos mérések felső tagozaton. 132

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 133

  1. 8. 3. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai 146

2.9. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 148

2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 150

2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek. 153

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 154

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 160

A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS HELYI TANTERVE.. 165

2.14. A tanulók esélyegyenlősége. 183

Legitimációs záradék. 190

  1. sz. melléklet – A tantermen kívüli digitális oktatás működési rendje a Szabó Magda Iskolában 191
  2. sz. melléklet – A jutalmazás szabályozása. 200

 

Mellékletek:

  • Tantárgyi tantervek
  • Egészségnevelési program
  • Környezeti nevelési program

Bevezetés

Iskola és környezete

Iskolánk jó levegőjű, szép környezetben, a Rózsadomb tetején várja a nebulókat. Tantestületünk lelkes, lendületes pedagógusokból áll, akik nem csak tudásukat, hanem alkotókedvüket is átadják a gyermekeknek.

  • 1976-tól Bölcsőde, óvoda
  • 2001-2006 Egy gimnázium általános iskolája
  • 2006 Iskolánk megnyitotta kapuit – Tehetséggondozó Általános Iskola
  • 2009 Névadó ünnepség /Szabó Magda írónő nevét vette fel iskolánk/
  • 2009 Kéttannyelvű program elindítása
  • Az intézményben 190 gyermek tanul évfolyamonként egy-egy osztályban
  • Osztályainkban (20-26 fő) lehetővé válik a gyermekek egyéni fejlesztése, a tehetségek gondozása.
  • Az angol nyelvű-, és felsőbb évfolyamokon a közismereti órák csoportbontásban folynak.

Iskolánk hagyományteremtő koncepciója

Az elmúlt években iskolánk élt a lehetőségekkel, s pedagógiai programját, sajátos arculatát szabadon, önállóan határozta meg. A tanári karral, a szülőkkel és a tanítványainkkal közösen alakítottuk ki iskolánk cél-, követelmény- és struktúrarendszerét, amelyhez a fenntartótól a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást megkaptuk.

A társadalmi változások, melyek az elmúlt években végbementek, szükségessé teszik új iskolai formák létrehozását új programok bevezetését. Ennek az alapgondolatnak megfelelően született meg iskolánk.

Jelenlegi helyzet

Az épületen belül kétcsoportos bölcsőde, négycsoportos óvoda működik, így közösen kialakított pedagógiai programnak megfelelően alakítja ki a tantestület a nevelési-oktatási célokat.

Célunk, hogy a tanulóink elsajátítsák az alapkészségeket, és ez megfelelő alapot biztosít számukra a felsőbb osztályokban tanulmányaikhoz.

Feladatunk, hogy biztosítsuk számukra a – megfelelő átmenetet, azaz olyan légkört teremtsünk-„amely biztosítja a játék és a tanulás megfelelő arányát”.

Az iskolába lépéssel megváltozik a gyermek életformája. Napjának jelentős részét az iskolában tölti, a tanulás alapvető tevékenységévé válik. Ha az iskolában szeretetteljes légkörben nevelkedik, érzelmi biztonságát kezdetben ebből nyeri, s ebben a szeretetteljes környezetben kezdi kialakítani saját biztonságát mely élete során segíteni fogja céljai felismerésében, azok elérésében a nehézségek leküzdésében.

A hagyományos elvekre épülő színvonalas oktatás mellett, az angol nyelv tanítása két tannyelvű programunkban kiemelt helyet kap.

Az első évfolyamtól beszéd centrikusan (bontott csoportokban) tanítjuk az angol nyelvet napi rendszerességgel, és mellette 3 tantárgyat angol nyelven oktatunk.

Az életkor sajátosságainak megfelelően bővítjük a gyermekek ismereteit. A logikus, problémamegoldó gondolkodásra való nevelést jól felszerelt számítógéptermünkben, az informatika-oktatás segíti.

 

Jövőképünk

A változó társadalmi és környezeti hatásokhoz alkalmazkodva, az innovációra való nyitottság, a pedagógiai munka folyamatainak mérésén, értékelésén alapuló fejlesztése.

Mind a pedagógusi, és a tanulói teljesítmények elismerése, tanítás-, tanulás iránti motiváció fenntartása.

 

Küldetésünk

A két tanítási nyelvű oktatás intézményünkben

  1. a) nyelvpedagógiai okok:

A két tanítási nyelvű oktatás biztosítja a legmegfelelőbb intézményes keretet a nyelvelsajátítás számára az általános iskolai korosztály esetében. Ennek oka az, hogy nem elkülönült nyelvi formákat, hanem nyelvi tartalmakat közvetít tantárgyi kontextusban. A nemzetközi és hazai két tanítási nyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva döntött a tantestület a program bevezetése mellett.

  1. b) társadalmi-oktatáspolitikai okok:

A legutóbbi 15-20 évben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az idegen nyelvek tudása megkülönböztetett szerepet játszik az iskolarendszerben elsajátítható tudásfajták között. A mai magyar társadalomban éles határ a privilegizált és a mindenki számára hozzáférhető tudás között, és a határvonal a kommunikációképes nyelvtudásnál húzható meg. A szakadék olyan jelentőségű, mint száz évvel korábban az írni-olvasni tudás, vagy nem tudás esetén. Ezért kívánatos lenne, hogy a hozzáférhetőséget intézményes keretek között, az oktatási rendszer biztosítsa. A hatékony idegennyelv-tudás ma Magyarországon igen értékes, de ritka tudásfajta, és feltételezhető, hogy egyéb társadalmi különbségekkel is együtt jár, valamint, hogy újabb társadalmi különbségek forrása lehet, amennyiben nem történnek intézményes lépések e tudás megszerzésének megkönnyítésére.

A szakmai-pedagógiai érveken túl, a társadalom részéről történő sürgető igény is befolyásolta az iskolát döntésében. Az iskola vezetése és tantestülete tisztában van azzal, hogy a szülők egy része már nem elégszik meg az emelt szintű nyelvoktatással, ennél hatékonyabb, intenzívebb oktatási formában óhajtja gyermekét idegen nyelvre oktatni. Mivel az Európai Unióba való csatlakozással a nyelvtudás iránti igény egyenletesen emelkedik, társadalmilag is hasznos lépésnek tűnik a profilváltás.

A döntés országos és helyi oktatáspolitikai tényezők egyaránt befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium 2000 őszén közzétette nyelvpolitikai programját (Világ –Nyelv 2002), mely a tartalom-alapú idegen nyelvi programoknak prioritást biztosít minden nyelvi szinten. A téma ezúttal először került az országos nyelvpolitika szintjére, és azóta is élvezi az oktatási döntéshozók támogatását.

  1. c) a programváltást lehetővé tevő helyi adottságok:

A helyi okok közül a profilváltást befolyásoló legfontosabb tényező az volt, hogy Budapestnek e kerületében csak egy magyar-angol két tanítási nyelvű általános iskola van (a pasaréti úti Szabó Lőrinc), azonban a főváros e kerületében volt igény még egy ilyen programot kínáló általános iskola indítására. Az elmúlt években iskolánk iránt a környező kerületekben angol nyelvű óvodák is nagy érdeklődést mutattak. Mivel iskolánkban innovatív tanári kar dolgozik, így a tantestület szívesen nyitottá vált a két tannyelvű program bevezetésére. Az angol nyelvű óvodák vezetői lehetőséget látnak iskolánk pedagógiai programjában. Az óvodában elsajátított és alkalmazott angol nyelvismeret további folytatását látják iskolánk hatékony nevelő-oktató munkájában. (Családias környezet; játékos nyelvoktatás; egyéni odafigyelés; készség és képességfejlesztés; differenciált oktatás; tehetséggondozás.)

Kik tanulhatnak nálunk?

            Mivel iskolánk alapítványi fenntartású, Budapest egész területéről illetve vonzáskörzetéből várjuk a jelentkezőket. Előzetes jelentkezés szükséges a felvételhez.

Iskolánkban minden hónapban (egy alkalommal) októbertől áprilisig játékos módon ismerkedünk a hozzánk jelentkező gyerekekkel iskolanyitogató foglalkozások keretében. Így módjában áll a leendő elsős tanítónak és nyelvtanárnak megismerkedni a gyerekekkel, ahol iskolaérettségüket is nézik, és játékos képességvizsgálaton is részt vesznek.

Ezen eredmények alapján értesítjük ki azokat a családokat, akik első osztályban a következő év szeptemberében a mi iskolánkban kezdik meg tanulmányaikat.

Természetesen semmilyen olyan elvárásunk nincs, ami túlmutat életkori sajátosságaikon, így nem nézzük, hogy tud-e olvasni, írni, számolni.


A tanítás és az egyéb foglalkozások szervezése

A tanítási órák 8.30 órakor kezdődnek, a délutáni foglalkozások, 16 órakor fejeződnek be. Tanulóink délután 17 óráig tartózkodnak az épületben. Ebéd után játék, majd tanulásidő következik. Csendes környezetben készülnek a gyerekek a másnapi tanórákra, pedagógus irányításával.

Alsó és felső tagozaton számos szakkör színesíti a programot. Dráma, néptánc, kézműves foglalkozások, informatika, judo, zongora, sakk.. stb.


Személyi feltételek

Az oktató-nevelő munka színvonalát jól felkészült tanítók és szaktanárok biztosítják.

Három angol szakos tanár (melyből egy fő földrajz-biológia szakos is) és több angol műveltégi területet végzett tanító biztosítja a két tannyelvű képzést. Emellett két fő angol anyanyelvű pedagógus rendszeresen foglalkozik a gyerekekkel.

Munkánkat egy iskolatitkár, öt takarító és egy technikai dolgozó segíti.


Munkaközösségek

  1. Alsó tagozatos
  2. Felső tagozatos
  3. Napközis munkaközösség

Ezen belül

  1. Angol munkacsoport
  2. Humán munkacsoport
  3. Környezetvédelmi munkacsoport
  4. Osztályfőnöki – és továbbtanulási munkacsoport

 

Az iskolai tantermek száma, azok kihasználtsága, tárgyi feltételek

A zökkenőmentes tanítást jelenleg 8 tanterem biztosítja.

A tornaterem jól felszerelt, barátságos. Az udvar biztosítja a gyerekek életkorának megfelelő mozgásigény kielégítését. A sportpálya bővíti a mozgási lehetőségek helyszínét.

Rendelkezünk tágas ebédlővel és tálaló helyiségekkel.

Az épület alsó szintjén szekrények segítik, hogy kényelmesen átöltözhessenek és cipőt válthassanak a gyerekek.


Pedagógiai programunk kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe:

  • hatályos törvényességi rendelkezések
  • a társadalom igénye
  • kerületünk oktatási koncepciója
  • környezetünk, (partnereink) elvárásai, nevelő-oktató munkánk főbb jellemzői, hagyományaink

 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

,,Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre”

 

1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

Pedagógiai alapelveink

Az oktatás a nevelés része. De a nevelés számunkra több az értelmi képességek fejlesztésénél, a teljes személyiségre kell, hogy hasson. Az iskola tanítói számára komoly kihívást és feladatot jelent a modern fogyasztói társadalom személyiségromboló hatásainak (agressziót sugárzó reklámok, filmek, televízió- és számítógép-függőség stb.) ellensúlyozása, amely csak a megfelelő értékrend kialakításával és személyes példamutatásunkkal érhető el.

Minden ember egyszeri, megismételhetetlen értékeket hordozó személyiség, akit tisztelet, megbecsülés illet, s akinek joga és kötelessége, hogy pozitív képességeinek teljes kibontakoztatásához az iskola segítségét igénybe vegye.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

  • A tervszerű nevelő- és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt.
  • Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
  • Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad.
  • Alapvető társadalmi elvárás, hogy szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek az összefüggéseket felismerni, megérteni.
  • A világban való eligazodás feltételezi azt is, hogy az anyanyelvtudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szinten sajátíthassák el az idegen nyelvet.
  • Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal.
  • A tanulókat az iskolának kell felkészíteni az önművelési technikák elsajátítására, önálló ismeretszerzésre.
  • A nyolc éves képzés alatt tanulmányainkat tudatosan arra neveljük, hogy a világ megismerése izgalmas, egész életen át tartó folyamat. Ezt a folyamatot iskolánk azzal kívánja segíteni, hogy:
    • magas szintű ismeretek közvetítünk,
    • megtanítjuk a megismerés módszereit,
    • minden segítséget megadunk a tanulóknak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez,
    • személyes példamutatással igényességre, belső környezetből fakadó önképzésre nevelünk,
    • határozott követelményeket támasztunk tanulóinkkal szemben, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására.

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell biztosítani tehetségük kibontakoztatására.

Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét és személyes kapcsolatok kialakítására törekszünk.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

A gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk tőlük.

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban,

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

  • tanuló és tanuló
  • tanuló és nevelő
  • szülő és nevelő
  • nevelő és nevelő között.

Nevelő munkánk egyik alapkövetelménye olyan személyiségek kialakítása, melyekre az etikus és toleráns magatartás jellemző.

A nevelőtestület által megfogalmazott pedagógiai alapelveket közösségünk elfogadta, így közös munkánk őszinte, korrekt emberi kapcsolatokon alapul. 

 

A helyi értékek meghatározása                      

Iskolai értékrendszerünket úgy alakítottuk, hogy azt tanulóink elfogadják, és megtartsák, a becsületes erőfeszítésre képes diákok tekintélye erősödjön. Ezt támogatja az év végi gálán átadásra kerülő Szabó Magda Emlékplakett elnyerése

A nevelés-oktatás során arra kell törekednünk, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:

  • nemzeti, tradicionális és hagyományőrző értékrend
  • az emberiség közös értékei
  • a demokrácia értékei
  • európai, humán értékek


Milyen értékeket közvetítünk?

A pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és a cselekvési kedvre építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

  • Közös európai, és általános emberi értékek
  • A tudományos igazságok elfogadása, a hozzá vezető út tisztelete.
  • A szépség igénye, az esztétikai élmény átélése, mely feltétele az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának. A zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotások mellett fontos a gondolat szépségeinek megmutatása is.
  • Az egyetemes emberi kultúra alapértékei a jóság, igazság, szépség, melyekből minden

további érték levezethető, mint etikai, logikai illetve esztétikai kategóriák. Ezek egész nevelő-oktató munkánkat áthatják iskolánkban.

  • Az élet tisztelete, védelme
  • Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
  • Az ember testi és lelki egészsége
    • Az egészséges életmódra való nevelés.
    • Az egészség megőrzésének fontossága.
    • Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.
    • A rendszeres testmozgás igényének felkeltése
    • Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).
    • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom)
    • Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
    • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra
    • Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
    • Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a nézeteltérések kezelésére, készség a megegyezésre.
    • A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete
  • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben
  • Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem.
  • A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása
  • A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása.


Alapvető pedagógiai értékeknek tartjuk:

  • minőségi oktatás – ismeretek tárgyilagos közvetítése,
  • egyéni és egyenlő bánásmód,
  • életkornak megfelelő követelmények,
  • az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;
  • az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;
  • az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;
  • építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;
  • a szülőkkel való konstruktív együttműködés.

Az iskolánkban folyó nevelő- és oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse.

Pedagógiai tevékenységünk céljai

  • Mindazoknak az intellektuális emberi-erkölcsi érdekeknek a kialakítása, amelyek birtokában tanítványaink tisztességes, alkotásra és boldogságra képes, felelősségteljes emberekké válnak.
  • A kreativitás és egyéniségfejlesztés, a teljes személyiségfejlesztés
  • Világosan megfogalmazott értékrenden alapuló nevelés
  • Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában. Szeressék iskolájukat, és tevékenyen járuljanak hozzá hírnevének növeléséhez, tanulásukkal és magatartásukkal.
  • Harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki környezetükkel.
  • Tanítványaink életét nem csak sikerek, hanem kudarcok is kísérhetik. Meg kell tanítanunk diákjainkat azok megélésére, elviselésére, feldolgozására, értékelésére.
  • Legyenek képesek feszültség- és konfliktushelyzetek feloldására.
  • Legyenek képesek meghallgatni a másikat.
  • Diákjaink értsék a természet és a technika szerepét az ember és a társadalom életében.
  • Legyenek fogékonyak a művészetek iránt
  • A környezeti nevelés célja az ökológiai szemlélet kialakítása. Diákjaink törekedjenek az ember és a természet megbomlott egyensúlyának helyreállítására,
  • Ismerjék meg hazánk kultúráját.
  • Szerezzenek információt szűkebb és tágabb környezetükről
  • Viszonyuljanak pozitívan a közös európai, és általános emberi értékekhez
  • Legyenek nyitottak az európai kultúra, szokások iránt. Kövessék figyelemmel a világban történő eseményeket.
  • A kommunikációs kultúra területén célunk
    • a választékos, szép magyar beszéd iránti igény felkeltése. Anyanyelvünk védelme érdekében kitartóan kívánunk küzdeni a nyelvhasználati igénytelenség, nevezetesen az idegen szavak kontroll nélküli használata és a trágárság ellen.
    • Legyenek képesek tanulóink megszerzett ismereteikről élőbeszédben és írásban életkor szintjüknek megfelelően sikeres kommunikációra.
    • Legyenek képesek véleménynyilvánításra, véleményük megvédésére, érveik kifejtésére, az ellenérvek figyelembevételére.
    • Legyenek képesek érzelmeiket árnyaltan kifejezni.
    • Legyenek képesek helyes testbeszédre (gesztusok, tekintet, testtartás, hanghordozás, mozgástér).
  • Tanulóinkban tudatosítjuk a nyelvtanulás fontosságát. Ismerjék meg az angol nyelvterületen élők hagyományait, kultúráját
  • A tanulás tanításának céljai
    • Törekedjenek elérni a képességeik szerinti legjobb eredményt, legyenek képesek erőfeszítésre, kitartásra, rendszeres munkára.
    • Sajátítsák el a tanulás különböző formáit.
    • Legyenek képesek tanulmányi munkájukat időben és sorrendben megtervezni.
    • Legyen igényük a könyv- és médiatár, mint legfontosabb információhordozók használatára, és tanulják is meg azokat használni.

 

Az iskola legfontosabb feladatai

  • Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása
  • Az elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése.
  • Olvasóvá nevelés
  • A zenei kultúra megismertetése
  • Olyan tanórán kívüli programok szervezése, amelyek hozzájárulnak a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, és lehetőséget adnak a pedagógusnak és a tanulónak az egymás kölcsönös jobb megismeréséhez
  • Az indulási hátrányok csökkentése az esélyegyenlőség biztosítása
  • Az indulási hátrányok csökkentése és biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák gyors felismerése és kezelése.
  • A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása.
  • Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák – készségek, képességek, jártasságok – működtetése, a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért a kreativitása fontos építőköve a tanítás tanulás szakaszának.
  • Komplex szemléletmód kialakításához nyújt segítséget iskolánk művészeti nevelő programjával, ami kibontakoztatja diákjaink tanulókedvét, fantáziáját, bátrabbá teszi őket az élet megismerésében 

 

 Egészséges életmódra nevelés

A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, amely nem egy-egy tantárgy – természetismeret, testnevelés- kizárólagos feladata, hanem az integráció során belépő valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseiben megjelenik. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés, a tanulói tevékenységek általános eleme.


Környezeti (környezetvédelmi) nevelés

A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszik, olyan állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen óvják, ápolják környezetünket.

 

A megvalósítást szolgáló pedagógiai módszereink, elvárásaink, eszközeink

Céljaink elérése érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:

  • az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés révén,
  • a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása
  • minden tevékenységben a gyakorlás módszere
  • fontosnak tartjuk a dicséretet, mind az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét
  • pedagógiai tapintat alkalmazása
  • nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszköz megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk
  • Törekszünk arra, hogy a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően, a pedagógussal egyenrangú félként vegyen, részt a tanítás folyamatában.
  • Iskolánkban támaszkodunk mindazokra a tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyek a tanulókat az iskolán kívül, a mindennapi életben érik. Mindezeket pedagógusaink tudatosan beépítik a nevelés-oktatás folyamatába. Iskolánk egészét alkotó pedagógiai légkör jellemzi.
  • Munkánk fontos eleme a differenciálás, melynek során lehetőséget biztosítunk a kiemelkedő képességű és tehetséges tanulóknak a kibontakoztatására. és a lemaradozók felzárkóztatására.
  • Tanulóink teljesítményét, személyiségük változását a szülőkkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük.

A tanulási stratégiánk megválasztásában és a taneszközök használatában kiemelt szerepet kap:

– az életkori jellemzők figyelembe vétele,

– az ismeretek tapasztalati megalapozása,

– a felfedezés lehetősége,

– a kreativitás fejlesztése,

– a differenciált fejlesztés,

– a tanulók egészséges terhelése,

– a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő követelés,

– a motiválás,

– a tanulási szokások kialakítása, megalapozása,

– a szocializáció folyamatainak elősegítése.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségi jegyeit.

Idézve Kodály gondolatait:

,,Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, és csak ezekből lehet boldog ország,” 

 

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő-oktató munkánk szerves részét képezik. A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiségét sikeresen formálni.

Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük.

A NAT a gyermekek, a serdülők és az ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Ennek érdekében intézményünk arra törekszik, hogy:

  • Teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét.
  • Hozzájáruljon életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat elsősorban az alábbi területeken valósítjuk meg:

  1. a) A mindennapi érintkezés kultúrája

Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias, kommunikációs- és viselkedéskultúrára.

Az iskolai követelményrendszer váljék a tanulók belső igényévé (meg kell érteniük, hogy az iskola mit és miért követel tőlük).

  1. b) Közéleti kultúra

Nemzeti kultúránk, történelmi múltunk megismertetése erősítse a hazához való tartozás tudatát, vezessen el a haza megbecsüléséhez és szeretetéhez.

A felelősségteljes környezetkultúra kialakításának rendkívüli fontossága – az iskola segítsen a korszerű környezeti világkép kialakításában; taglalja a természet és környezetvédelem lehetőségeit; keltse fel az egyén felelősségét a természeti és tárgyi környezet védelmében.

  1. c) Erkölcsi kultúra

Az erkölcs az iskolában is töltse be a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység, értéktudat, az értékek közötti eligazodás képessége, autonómia és felelősség, az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége.

  1. d) Tanulási kultúra

Tudatosítani kell, és ki kell fejleszteni a tanulókban az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, attitűdöket, (kiemelten az akarati tulajdonságok, a rendszeresség, az igényszint növelése). Segíteni kell a tanulókat a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében.

  1. e) Gondolkodási kultúra

A fejlett gondolkodási kultúra lehetővé teszik a felmerülő problémák megfelelő kezelését a munkában, tanulásban, a mindennapi életben. Beláttatni: nemcsak adatokat, szövegeket, készségeket tanulnak az iskolában, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet, ítélőképességet is.

  1. f) Esztétikai kultúra

Az élet különböző területein megvalósítható harmónia, megformáltság érzékelésének, megteremtésének képessége. Vetessük észre a körülöttük lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Érjük el, hogy környezetünkben, érintkezési formáikban, szokásaikban az esztétikum (szépség) megvalósítására törekedjen. Ítélőképességük, ízlésük alapján tudják megválogatni az értékes és értéktelen műveket.

Teremtsünk iskolánkban személyiségformáló, nevelő erejű környezetet, s ezt tudatosítva hívjuk fel a tanulók figyelmét az esztétikus életforma lehetőségeire, a mindennapok esztétikájának tényezőire.

g.) Az egészség megőrzésének kultúrája

Tevékenységeink közül az alábbiakat emeltük ki:

  • Tanulásirányítás
  • A nevelési- és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységeink

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a tanítási folyamatba illeszkedő tanítási órákon, illetve tanórán kívüli tevékenységek során valósulnak meg.

A tanulási folyamat megszervezésekor legfontosabb a gondolkodás fejlesztésének folyamata.

Eszerint az ismeret elsajátítása megfigyeléssel kezdődik és a megértéssel folytatódik.

Majd ezt követi a megjegyzés, az alkalmazás, az értékelés és a megerősítés. Nagyon fontos a motiváció, amely további erőfeszítésekre ösztönzi a tanulót.

A személyiségformálás, emberépítés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmagunk és mások elfogadásának a megkönnyítése.

A tanulók személyiségfejlesztése, a harmonikus öröm- és alkotóképes emberré nevelés megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichikus világát, társas kapcsolatait és egyedi készségeit is.

A kötelező és választható tanórák valamin a napközi keretében végzett személyiségfejlesztés során a nevelő a környezettel való hatékony kölcsönhatás, eredményes problémamegoldás révén viselkedési modelleket alakíthat ki a tanulók számára.

Kiemelt területként kell kezelnünk az iskolába kerülés korszakát, hisz ekkor az első osztályosoknak be kell illeszkedniük egy érzelmileg lazább kötődést jelentő közösségbe, az iskolai közösségbe, ahol találkoznak a társadalmi elvarásokkal.

Napközi

Iskolánkban hagyományos keretek között működik a napközi, és 5-6. osztályban a tanulószoba. A napközi foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységeken kívül tartalmazza a mindennapos testnevelést, a különböző játékokat, a személyiség fejlesztését szolgáló szabadidős tevékenységeket. Funkciója a tanulás feltételeinek biztosítása tanórán, a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése, értékteremtés és hagyományőrzés.

 

Szakkörök

Szakköröket indítunk a tanulói igények alapján, a tanári feltételekkel összhangban.

Szakköreink funkciói:

– adjanak lehetőséget a tanulóknak, hogy érdeklődéseiket kielégíthessék,

– járuljanak hozzá a műveltségi területek tartalmainak bővítéséhez,

– legyenek a tehetséggondozás, és a versenyre való felkészítés fórumai.

Szakköreink típusai:

– tantárgyi jellegű (matematika stb.),

– művészeti jellegű (rajz, balett)

– egyéb (sport stb.)

Egyéb szabadidős tevékenységek

Iskolánk tananyaghoz kapcsolódóan tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokkal kapcsolatos foglalkozásokat is szervez. (Részletes tervezés az éves munkatervben.)

A tanulók személyiségnevelését és annak hatását nem lehet elválasztani a pedagógus személyiségétől, aki a tanulók között végzett minden tevékenységével, megnyilvánulásával alakít, hat, nevel.

Célunk, olyan iskolai pedagógiai munka megvalósítása, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 

 

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyéb pedagógiai feladatok

A kérdés iskolai fontosságát a tanulói hiányzás is jelzi, amelynek egy része fakad csak az egészség hiányából. Ezért

  • Ne legyen magárahagyottság érzése a tanulóban.
  • Az iskola a napirend megfelelő alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság kérdéseivel foglalkozni).
  • Fel kell kelteni a tanulókban az egészség megőrzés igényét.
  • Az egészséget fenyegető tényezőket (a környezetkárosító hatását, a helytelen életvitel ártalmait).

 

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közösségének cselekvési programja, melynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása. Olyan problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

Az iskola feladata, felelőssége a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Fontos, hogy minden tanuló tudja, hogy a környezet és egyészég egymástól nem elkülöníthető fogalmak.

Az ember a természet része, így a termeszét óvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési alapfeladatok rendszeres végzését jelenti – minden tanulóval, a nevelőtestület, a szülők és az intézmény külső partnereinek bevonásával:

  • egészséges táplálkozás megvalósítása
  • mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek
  • a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával
  • környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési témakörök hatékony (= bensővé váló) oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

  • A Covid19 vírus terjedésének megelőzése (melléklet: Intézkedési terv)
  • Az egészség fogalma.
  • Egészséges táplálkozás.
  • A biztonság megőrzése.
  • A krónikus beteg egészsége.
  • Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
  • A környezet egészsége.
  • Az egészséget befolyásoló tényezők.
  • Szájhigiénia.
  • A jó egészségi állapot megőrzése.
  • A betegség fogalma.
  • Megelőzhető betegségek.
  • A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséges táplálkozás – helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.
  • Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
  • A beteg ember táplálásának sajátosságai.
  • A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséghez szükséges testmozgás.
  • A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.
  • Gerincvédelem, gerinckímélet.
  • Balesetek, baleset-megelőzés.
  • A lelki egészség.
  • Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
  • A két agyfélteke harmonikus fejlődése.
  • Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
  • A társas kapcsolatok.
  • A nő szerepei.
  • A férfi szerepei.
  • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
  • A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
  • A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.
  • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).
  • Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
  • A média egészséget meghatározó szerepe.
  • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
  • Fogyasztóvédelem.
  • Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.
  • Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
  • Iskola-egészségügy igénybevétele.
  • Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.
  • Otthoni betegápolás.

A témakörök feldolgozása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon történik.

Feladataink

Általános feladataink:

  • Felvilágosító munka
  • Megelőzés
  • Az egészség védelme, megóvása

Részletes feladataink:

  • Higiénés magatartásra nevelés
    • Általános testmozgás
    • Megfelelő öltözködés
    • Száj- és fogápolás
    • Serdülőkori higiénés problémák.
  • A tisztaság, ápoltság iránti tartós igény kialakítása
    • Napi tiszta fehérnemű használata
    • Kézmosás étkezés előtt, wc- használat után
    • Testnevelés óra utáni tisztálkodás
  • a környezeti higiéniára való nevelés
    • A közvetlen tanulói környezet, az iskola higiéniája,
    • A lakás,
    • A lakókörnyezet higiéniája
    • A település higiéniája
  • Az egészséges táplálkozásra való nevelés
    • A korszerű táplálkozástechnika megismerése
    • A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása
  • Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés
    • Az étkezés higiéniája
    • Az étkezés esztétikája
    • Az étkezések társas jellege
  • Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása
    • A sportolás szükségessé tétele
    • A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismerése
    • A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése

 

Balesetek megelőzése, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:

  • Felkészítés a balesetveszélyes helyzetet felismerésére és elkerülésére.
    • Az iskolában
    • A háztartásban,
    • A közlekedésben.

Mentálhigiénia, krízisprevenció

  • A lelki egészség megóvására nevelés
    • Személyiségi és közösségi folyamatok segítése.
    • Problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfliktustűrő-képességek fejlesztése
    • Pozitív jövőkép kialakításának támogatása

Függőségekhez vezető szokások megelőzésére nevelés

  • Kapcsolattartás a rendőrséggel.
  • A védőnővel.
  • Iskolaorvossal.
  • Fogorvossal.
  • „DADA” program (Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS) felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szakemberek bevonásával.

Folyamatos, reális önismeretre nevelés

  • Felelős, örömteli párkapcsolatra való nevelés

Mindennapi testedzés

Biztosítjuk iskolánk alsó tagozatos tanulóinak a mindennapos testmozgást a 2012/13-as tanévtől. Az első évfolyammal indítva, felmenő rendszerben órarendbe épített heti 5 testnevelés óra szervezésével.

Egészség nap/hét szervezése

A diákok részére előadásokat szervezünk, melyekre előadóként az iskola orvosát, védőnőjét, szakorvosokat, dietetikusokat hívunk meg.

A szokások kialakítása a napköziben

  • Felszerelés, ruházat rendezése önállóan.
  • Fegyelmezett gyülekezés, várakozás.
  • A tanterem balesetmentes megközelítése, elfoglalása.
  • Ebéd előtti közös kézmosás. Higiénikus WC használat.
  •  Ebéd előtti nassolásról leszoktatás.
  • Közös ebéd – esztétikus terítés, egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása.
  • Udvariasságra szoktatás. (Ebéd = a nyugalom szigete) Ebéd utáni levegőzés.
  •  Közös játékban egymás tisztelete, szabályok betartása, kudarcok elviselésének erősítése.
  • Szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapos testnevelés megvalósítása játékos mozgással.
  • Tanulás előtti tisztálkodás, kézmosás.
  • Nyugodt légkör kialakítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése:

– önellenőrzés, egymás segítése, tanulópárok kialakítása, esztétikus feladatelkészítés,

– társakkal szembeni tolerancia a tanulási időben,

– csöndes játék, gyakorlás lehetőségének megteremtése.

Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása

Az iskola egészségügyi ellátás szervezetten történik a szülő hozzájárulása alapján (hozzájárulási nyilatkozat). Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkájukat a hatályos jogszabályok alapján, az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett végzik. Kapcsolatunk folyamatos, nagy segítséget kapunk egészségnevelő munkánkhoz. Az iskolavédőnő az iskola vezetésével egyeztetett éves munkaterv alapján dolgozik, mely összhangban van az iskola egészségnevelési programjával.

A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok

  • Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.
  • A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként.
  • A testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
  • a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
  •  érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. évfolyamban,
  • mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre,
  • vérnyomásmérés,
  •  pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól.
  • A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.
  •  Elsősegélynyújtás.
  • Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
  • A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
  • A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
  •  Részvétel az egészségtan oktatásában
  • Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
  • Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
  • Pályaválasztás segítése.
  • Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (26/1997.(IX.3.) NM rendelet)

A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok

  • A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése 2., 4., 6., 8. évfolyamokban.

Ennek keretében:

  • teljes fizikális vizsgálat,
  • kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.
  • Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.
  • Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8. évfolyamokról.
  • A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozó intézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása.
  • A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése.
  • Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.
  • A külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védőnővel együttműködve.
  • Közegészségügyi és járványügyi feladatok
    Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.
  • A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a fővárosi népegészségügyi intézetének értesítése.
  • A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.
  • Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei népegészségügyi intézetének értesítése.
  • Elsősegélynyújtás. Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.
  • Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
  • Környezet-egészségügyi feladatok

Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések

elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben. (26/1997 (IX.3.) NM rendelet)

Az iskolafogászati ellátás 26/1997 (IX.3.) NM rendelet alapján történik.

Iskolai környezet alakítása

  • Termek, folyosók mellékhelyiségek, udvar tisztasága.
  • A tantermek jól megvilágítottak, tágasak, szellőztethetőek legyenek.
  • A bútorzat kiválasztása, mérete az adott korcsoporthoz illeszkedjen.
  • Minden tanteremben és a mellékhelyiségekben zárt fedelű szemeteseket helyezünk el.
  • Folyosók, tantermek, mellékhelyiségek tisztántartása, karbantartása, folyamatos felújítása.
  • A pedagógusok és a személyzet példamutatása.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

 

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának legfőbb céljai, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

– legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával,

– ismerjék az újraélesztés technikáját.

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

– vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem tanírási órák (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik, és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Természettudomány/Science,

 biológia /biology

rovarcsípések

– légúti akadály

– artériás és ütőeres vérzés

– komplex újraélesztés

kémia

– mérgezések

– vegyszer okozta sérülések

– savmarás

– égési sérülések

– forrázás

– szénmonoxid mérgezés

fizika

– égési sérülések

– forrázás

testnevelés

– magasból esés

– Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:

Teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

  • szakkörök
  • évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
  • A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására.

Az iskola részletes egészségnevelési programja a jelen dokumentum mellékletében található.

 

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolat kialakítja, megteremti.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok:

  • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői rányitása az iskola egyes területein (tanórákon, tanórákon kívüli tevékenységeknél, pl. kirándulások, túrák).

Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

  • A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

  • Az önkormányzás képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségeinkben, hogy nevelő segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

  • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

  • Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

  • Fejlesszük tanulóinkban a beteg, sérült és a fogyatékos embertársuk iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
  • Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természettel és a társadalomi környezettel.
  • Neveljük tanulóinkat arra, hogy legyenek nyitottak, megértők, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
  • A kommunikációs kultúra középpontjába kerüljön az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kulturált kifejezése.

A közösségi nevelés főbb színterei:

  • kiscsoportos közösségek (osztály, napközi, szakkör)
  • kortárscsoportok közösségei (évfolyam, iskolai közösség)

Ezek mindegyikének sajátos feladatai vannak a közösségi nevelésben.

Kiscsoportos közösségek

Legfontosabb színtere az osztály, az teremti meg a legerősebb összetartozást, ezért van a legfontosabb szerepük az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, azok gondos tervezésének.

A napközi szintén rendszeres napi lehetőséget ad, amelyeket a csoportvezetők használnak ki.

Iskolai közösség

Az iskolai közösséghez tartozást elsősorban a hagyományok ápolása erősíti. Olyan nagy közös események, mint például a gála nap, táborozások, iskolai sportnapok, kirándulások, stb. Iskolagyűlés hetente

Testvérosztály programok, környezetvédelmi programok, „csillagmesés” és más évközi programok.

 

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák, így az átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladata:

  • nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,
  • átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,
  • ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait mely a harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenül szükséges.

A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényes, hanem kihat az iskola más területeire is.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

 

1.5.1. A pedagógus tevékenysége

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Alapvető feladataikat a Knt. 62.§-a szabályozza.

A pedagógus alapvető feladatai

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak:

  • A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatokat ellátja.
  • Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti.
  • Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart.
  • Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
  • A tudomására jutott hivatali titkot megőrzi.
  • A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítéseket megszerzi.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása.

Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak:

Szakmai tevékenység 

  • A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereinek megválasztása.
  • A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédletek, eszközök, felszerelések kiválasztása.
  • A helyi tanterv követelményeinek elsajátítatása a nevelő által tanított tanulók körében.
  • A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
  • Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra, az óra megtervezése az adott osztályra vonatkozóan.
  • Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
  • A tanítási óra hatékony szervezése, változatos szervezeti formák alkalmazása.
  • Az osztálytermi munka feltételeinek biztosítása (szemléltetőeszközt gyárt, dekorációt készít, stb.) szemléltetés a tanítási órákon.
  • A rábízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
  • Az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése.
  • A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszerek, oktatási formák alkalmazása.
  • A tanulók – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő – felkészítése a további tanulásra.
  • A tanulók tevékenységének irányítása és értékelése.
  • A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
  • Motiválás, támogató pedagógiai környezetet biztosítása, differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
  • A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkáinak javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a helyi tantervben és a pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően.
  • A tantermen kívüli digitális oktatás során a megváltozott oktatási formának megfelelő módszerek alkalmazása, a tanulóknak online, offline órák tartása, a tanulói produktumok ellenőrzésé, visszacsatolás, fejlesztő étékelés.
  • A diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelés alkalmazása.
  • Osztályozó, javító vizsgák, szintfelmérők, országos mérések lebonyolítása.
  • Tanulmányi versenyek lebonyolítása.
  • A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása.
  • Kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek anyagának összeállítása, ellenőrzésében, értékelésében való részvétel.
  • Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkörmányzatot segítő feladatok ellátása.
  • Szülői értekezletek és fogadóórák megtartása.
  • Iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése.
  • Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken.
  • A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben.
  • Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés.
  • Ebédlői ügyelet ellátása.
  • Tanulóbalesetek megelőzése, jelentése.
  • A gyermekek kísérete (kulturális, sportrendezvények, versenyek).
  • Iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, lebonyolítása részvétel a rendezvényeke.
  • A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése.
  • Az osztálytermek rendben tartása, dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése.
  • Együttműködés a munkatársakkal, szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel.
  • A hivatali titok megőrzése.
  • Nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi és szűrővizsgálatait.
  • Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat.
  • Részt vesz az osztályfőnöki munkacsoport munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • A személyiségi jogok védelme mind a jelenléti mind a digitális oktatás során.
  • Részvétel a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-vagy csoportfoglalkozásokon.

Nevelés

  • A tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése és elősegítése.
  • Tanítványai készségeinek és képességeinek fejlesztése.
  • A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.
  • A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelése, a tanuló egyéni adottságainak, képességének, tehetségének, fejlődési ütemének, szociokulturális helyzetének és fejlettségének, sajátos nevelési igényének, érdeklődésének ismerete, figyelembe vétele, a tanulók, képességeinek, tehetségének kibontakozása.
  • A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását.
  • Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
  • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
  • A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik.
  • Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi.
  • Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.
  • Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.
  • Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.
  • Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.
  • Törekszik elsajátíttatni a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.
  • Osztályfőnöki munka vállalása.
  • DÖK segítése.
  • Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását.
  • Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket.
  • A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
  • ÖKO program.
  • Közreműködés az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.
  • Az iskola hagyományainak ápolása.
  • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
  • Az iskola kulturális és sportéletével kapcsolatos tevékenységek.
  • Szabadidős programok szervezése iskolán belül és iskolán kívül.

A tehetséges tanulók gondozása

  • Részvétel a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében.
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
  • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
  • Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

  • Részvétel az érintett tanulók felkészülésének segítésében.
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése részükre.
  • A gyermekvédelmi feladatok ellátása az érintett tanulók körében.
  • A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
  • Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

  • Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában.
  • A nevelőtestület tagjait megillető jogok gyakorlása.
  • Részvétel az intézmény dokumentumainak készítésében.
  • A nevelőtestület tagjaként részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv összeállításában, megvalósulásának ellenőrzésében, értékelésében.
  • Aktív részvétel az értekezleteken.
    • Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
    • Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
    • Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
    • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
    • A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
    • Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
    • Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

  • Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
  • Továbbképzéseken való részvétel.
  • A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
  • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
  • Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
  • Saját munkájának nyilvánossá tétele – nyílt nap, stb.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

  • Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a pedagógiai innovációból, a közös vállalások teljesítéséből.
  • Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
  • Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
  • Az iskolai alapítvány működésének segítése.
  • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
  • Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök, segédanyagok, mérőeszközök tervezése, kivitelezése, kidolgozása és közreadása.
  • Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Az iskola képviselete

  • Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
  • A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
  • Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
  • Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
  • A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
  • Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

  • Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
  • Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
  • A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Együttműködés a szülőkkel, tanulókkal, pedagógus kollégákkal

  • Együttműködés a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
  • A pedagógus a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.
  • A szülők és a tanulók rendszeresen tájékoztatása az őket érintő kérdésekről.
  • Folyamatos visszajelzés a szü1őknek a tanulói teljesítményről.
  • Folyamatos visszajelzés a tanulóknak teljesítményükről.
  • Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
  • Gondoskodás a tanulók és a szülők köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról.
  • A szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
  • A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válasz adása.
  • Fogadó óra, szülői értekezlet tartása.
  • A pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása.
  • Konzultáció a kollégákkal a tanulók előmeneteléről.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

  • Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
  • Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
  • Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Adminisztrációs tevékenység

  • Haladási napló vezetése.
  • Hiányzások vezetése.
  • Hiányzások igazolása, eljárás.
  • Bizonyítványok kitöltése.
  • Anyakönyvek vezetése.
  • Szakköri naplók vezetése.
  • Beiratkozás, kiiratkozások dokumentumainak felvétele.
  • Kimutatások elkészítése. hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók. tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek.

Alapvető elvárások:

  • A tantervben szereplő anyag megtanítása.
  • A tanulók képességeinek eredményes fejlesztése.
  • Pontos szakszerű nevelőmunka végzése.
  • Tervszerűség, alaposság.
  • A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartása.
  • Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
  • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
  • Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé.
  • Észrevételek, bírálatok elfogadása.
  • A feladatellátás során a szülő jogának tiszteletben tartása, miszerint vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.
  • Munkafegyelem, a munkához való viszony:
    • A munkaköri kötelességek teljesítése.
    • Az adminisztrációs kötelességek teljesítése, pontos adminisztrációs munka.
      A formai követelmények, a határidők betartása.
    • Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
    • Pontosság (a törvényes munkaidő kitöltése, tanítási óra pontos kezdése és befejezése, dolgozatok kijavítása, stb.).
    • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
  • Közösségi aktivitás.
  1. 5. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai,

Az osztályfőnöki munka általános jellemzői

  • Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodhat az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal.
  • Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:
    • ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb).
    • szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása.
    • közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnök tevékenysége

  1. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, a tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat, pedagógiai törekvéseket. Együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.
  2. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Az osztályfőnök a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik. Az osztályfőnök feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a gyerek sokoldalú megismerése és fejlesztése serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek.

Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

  1. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan – az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
  2. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére.

Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

  1. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.
  2. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.
  3. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Felhívja a szülők figyelmét a szociális és egyéb juttatásokra.

            Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

            A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

  1. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. A diákok tanulmányi előmeneteléről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

  1. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)

Tájékoztatja az intézményvezetőt, ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.

Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat az osztályába tartozó tanuló családjához.

Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást, tanulmányi támogatást az illetékes önkormányzatnál.

Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

  1. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
  1. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
  2. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatokat lát el.

Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat-kezelési feladatokat.

Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulóval kapcsolatban.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Kitölti és vezeti az e-naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

Tájékoztatja az intézményvezetőt, ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad.

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

  1. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.

Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást.

Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.

Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját.

Évente ismétlődő tennivalók

A tanév elején:

Az osztályfőnök

  • Az e-naplóban az osztályával kapcsolatos adminisztrációkat elvégzi (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal).
  • Ismerteti a tanév rendjét.
  • Ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét
  • Iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét.
  • Tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára.
  • Meghatározza a szünetekben lehetséges tartózkodás helyét.
  • Elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát

(lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt).

  • Ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányokra felhívja az iskolavezetés figyelmét.
  • Megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját (a házirend alapján).
  • Kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert.
  • Biztosítja a DÖK képviselők megválasztását.

A tanév folyamán:

  • Részt vesz az osztályfőnökök értekezletén (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat).
  • Szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is).
  • Megszervezi az osztálykirándulás.
  • rendszeresen kitölti a haladási naplót.
  • Értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, diákcserék, sítáborok stb.).
  • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.).
  • Rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján,
  • Írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről.
  • Figyelemmel kíséri az osztályába járó diákok dicséreteit, figyelmeztetéseit, s ha szükséges akkor intézkedik.
  • Előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban és személyesen is a tanulmányi eredmény romlásáról (elégséges, elégtelen jegy), a házirendben leírt szabályok szerint.
  • Összevont osztályszintű fogadóórát szervez az osztályban tanító tanárok részvételével.
  • Felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.

A tanítási órán:

  • A problémaérzékenységre, problémamegoldásra nevelés, az alkalmazásképes tudás fejlesztése.
  • Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
  • Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Segíti a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli.
  • Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
  • A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
  • Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával elősegíti a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.
  • Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

Elvárások:

  • Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását.
  • Hiteles értékközvetítés, amely a hatékony, meggyőző tanári magatartáson alapul.
  • A kommunikáció gyakorlatát a kritikus és önkritikus szemléletmód határozza meg.
  • Pontos, kitartó, fegyelmezett munka.
  • Az ismeretszerzés – lehetőség szerint – öntevékenységre épül.
  • Az ismeretanyag feldolgozása jellemzően problémamegoldásra, alkalmazásra épül.
  • A hatékony együttműködés és a folyamatos önkontroll jellemzi a tanórai tevékenységet.

A tanórán kívüli foglalkozásokon

A sportkörök, diákkörök, öntevékeny művészeti csoportok, szabadidős programok, iskolai rendezvények, ünnepségek, cserekapcsolatok, kirándulások megszervezése illetve működtetése során főleg:

  • A nemzeti, helyi és iskolai hagyományainkat következetesen ápolja, gazdagítja.
  • A biztos, állandó értékek mellett a jelenben alakuló, változó kultúrát is közvetíti.
  • A tömegkultúrát meghaladó, igényes, változatos önművelést érvényesíti.
  • Az öntevékenységet, önszerveződést a nevelő munkánk alapelveivel összhangban támogatja.
  • A kisközösségi értékek és érdekek kifejezése és érvényesítése feltételrendszerét biztosítja.
  • A művészi önkifejezést, mint jellemformáló tevékenységet alkalmazza.

Az egyéni foglalkozásokon

A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását, gondozását, míg a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását teljesíti.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése:

  1. A tanév elején összeállított munkaterv
    • Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
    • Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
    • Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
    • Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
    • Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
    • Az osztály diákközösségének vezetői.
    • Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
  2. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
    • Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
    • Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
    • Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

  • Tanulók száma, ebből leány
  • Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
  • Sajátos nevelési igényű tanuló
  • Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
  • Más településről bejáró tanuló
  • Nem magyar állampolgár
  • Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

  • Tanulók száma
  • Osztályozott tanulók száma és aránya
  • Osztályozatlan tanulók száma és aránya
  • Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
  • Az osztály tanulmányi átlaga
  • Kitűnő tanulók száma és aránya
  • Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
  • Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
  • Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
  • A bukások száma tantárgyanként
  • A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
  • Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
  • Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
  • Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
  • A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
  • Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
  • A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Továbbtanulás iskolatípusok szerint
  • Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
  • Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
  • Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

  • Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
  • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
  • A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
  • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
  • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
  • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
  • A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
  • Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
  • Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki nevelés témakörei

  • Énképünk – az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete,

önnevelés, önmegvalósítás

  • Egészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember;

az egészséges életmód; káros szenvedélyek;

  • A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről

és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola

  • Helyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom;

magánélet – közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend

  • Művelődés – műveltség – művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlés
  • A szabadidő helyes eltöltése – játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport,

kirándulás,

  • Munkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás;

munkanélküliség; élethosszig tartó tanulás,

  • Az ember és a természet kapcsolata – szennyezések; környezetvédelem; a fák és az

erdők szerepe,

  • Hazánk és a nagyvilág – ország – haza -nemzet; a magyar diaszpóra; az ENSZ; Az

Európai Unió.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

  • A házirend szabályainak megbeszélése.
  • Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
  • Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
  • Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
  • Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
  • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
  • A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

  • Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
  • Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
  • Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
  • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
  • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
  • Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
  • Megemlékezés az iskola névadójáról.
  • Osztálykirándulás előkészítése.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a Knt 4. § által meghatározva,

  1. a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,
  2. aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
  3. ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
  4. ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
  5. b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése, a magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a problémamegoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás.

Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség megnyilvánulási formái:

  1. tudományos tehetség
  2. vezetői tehetség
  3. pszichomotoros tehetség
  4. művészi tehetség

A tehetség kibontakoztatását serkenti:

  • a megfelelő légkör megteremtése,
  • a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,
  • a bizalom,
  • a megfelelő szervezeti strukturáltság,
  • a játékosság.

A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése.

Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusainknak rendelkeznie kell megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

Forrásaink:

– óvodai vélemények

– egyéb jelzések (zene, sport stb.)

– pedagógusok megfigyelései

– szülők, környezet véleménye

Céljaink

  • a tehetséges tanulók korai felismerése
  • a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében
  • az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára
  • a családdal való együttműködés

Feladataink

  • A tehetség azonosítása
  • A szükséges szakmai támogatás biztosítása
  • Szükség esetén a családi és anyagi háttér hiányosságainak kompenzálása, a szükséges anyagi, tárgyi feltételek biztosítása azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek.

Módszereink a tehetség azonosítására:

  • óvodai látogatás, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése.
  • iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése,
  • kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)
  • pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek:

  • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása.
  • Csoportbontásnál viszonylagos homogenitás biztosítása, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal összemérhessék képességeiket, erejüket.
  • Tantervdúsítás, tananyag gazdagítás.
  • Egyes anyagrészekkel elmélyültebb foglalkozás,
  • A követelményrendszer gazdagítása,
  • Projektek készítése, gyűjtő- és kutatómunka végzése
  • Tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása; emelt óraszámú tantárgyak tanítása
  • A tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
  • Egyéni foglalkozások;
  • Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
  • Iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
  • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése – középiskolai előkészítők
  • Iskolai sportkör,
  • Érdeklődés alapján szerveződő szakkörök klubok
  • Pályázatok
  • Képzőművészeti kiállítások
  • A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
  • Szaktáborok, sporttáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák
  • Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A gyerekek első évtől kezdve különböző képességekkel és fejlettségi szinttel vesznek részt a tanítási-tanulási folyamatban.

Az iskolai kudarc okai lehetnek:

– iskolaéretlenség

– családi feszültség

– lelki elhanyagoltság

– hyper- hypoaktivitás

– figyelemzavar

– memorizálási hiba

– részképesség zavar

– helytelen tanulási módszerek.

A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség.

Ez megmutatkozik a következőkben:

  • az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).
  • olvasás-írás és a számolás zavara
  • mozgáskoordináció zavara
  • kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság
  • ritmusérzék fejletlensége
  • a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége
  • a tartós figyelem hiánya

Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha

  • szórt figyelmű,
  • nehezen tud összpontosítani,
  • gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,
  • túlmozgásos vagy túlzottan lassú,
  • kézügyessége fejletlen,
  • lassan vált át egyik feladatról a másikra,
  • olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak,
  • a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel ,
  • valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A fejlesztőpedagógus a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozik, melynek főbb jellemzői, tünetcsoportjai:

       – a figyelemzavarok, koncentrációs problémák

       – a viselkedés, aktivitás területén jelentkező zavarok: impulzivitás, hiperaktivitás.

          – A precepció és motorikum területén mutatott zavarok: a nagy- és finommozgások koordinációs zavara.

       – a téri orientáció problémái: testkép, lateralizáció

      – a nyelvi fejlettség zavarai: gyenge beszédartikuláció, szókincs, szótagolási nehézségek.

 

Szervezeti formák

– Egyéni fejlesztés (1-3 fő),

– Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő),

  A szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint.

A fejlesztésbe bekerülők köre

  • Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.
  • A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).

A felzárkóztatás célja

  • Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember
  • Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség
  • Készségek, képességek fejlesztése.
  • Érzelmi élet fejlődése
  • A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.
  • Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
  • Részképesség zavarok megszüntetése
  • Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
  • Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése
  • Idegrendszer fejlődésének biztosítása
  • Mozgásfejlődés
  • Beszéd fejlődése
  • Érzékszervek fejlődése
  • Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)
  • Prevenció, reedukáció
  • Ismeretek bővítése
  • Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés
  • A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.
  • Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

A fejlesztés fő területei

  • Mozgásfejlesztés- nagymozgások, finommozgások
  • Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja)
  • Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások)
  • Egyensúlyérzék
  • Személyiségfejlesztés
  • Pszichomotoros fejlesztés részterületei
  • Testséma
  • Téri–idői tájékozódás

A gyerekek egyéni felkészülését irányító pedagógus feladata:

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos” pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie.

A fejlesztő programok kialakítását megelőzi a helyzetfeltárás, az alapos tájékozódás a gyermek állapotáról, tanulási nehézségek okáról.

Valamennyi tanulót rá kell vezetni a számára legcélszerűbb tanulási módszerekre, el kell sajátíttatani velük a gazdaságos, gondolkodva tanulás technikáját, hogy segítségükkel az életkorukhoz mérten maximálisan önállókká váljanak a tanulásban.

Állandóan ébren kell tartani a felfedezés örömétől táplált kíváncsiságot, felkeltve érdeklődésüket, s el kell indítani tanítványainkat a további önművelés útján.

Ezzel együtt feladat az is, hogy a tanítókkal, szaktanárokkal együttműködve differenciáltan a lemaradás okát megkeresve, annak megfelelően segítse a tanulásban problémákkal küzdőket, illetve támogassa az egyes területen kiemelkedőket tehetségük további kibontásában.

Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk.

Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést.

Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata.

Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez

Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán.   

Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések

Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé

Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések

Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

 

1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

– képességek felmérése iskolába

  lépéskor – prevenció; pl.  

  Prefer, 

  Sindelar, ABC teszt

– képességek felmérése az

  iskoláztatás folyamán; pl.

  induktív gondolkodás mérése

pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus,

szakértői bizottság szakemberei

pszichológus

tanév eleje

 

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

folyamatosan

 

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

tanév eleje, illetve közben

 

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

 

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőív)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

első félév

 

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

(az iskolán belül)

egyéni fejlesztés (fejlesztési terv alapján)

pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

folyamatos

 

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

 

korrepetálás

érintett pedagógus

folyamatos

 

napközi, tanulószoba

napközis nevelő, tanulószoba-vezető

folyamatos

 

mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól

igazgató, tanító, szaktanár, szakértői bizottság szakemberei,

tanév eleje, illetve folyamatos

 
 

 

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus

tanév eleje, illetve folyamatos

 
    
 

tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógus

folyamatos

 
 

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

(iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (szakértői bizottságok, orvosi intézmények)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős

folyamatos

 

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőív)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

 

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

tanév vége

 

fejlesztő szakemberek szöveges értékelése az egyéni haladásról

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

negyedévente, illetve tanév végén

 

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

folyamatos, illetve tanév vége

 

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

tanév vége

 

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

          

 Alkalmazott pedagógiai módszerink, elveink a fejlesztő tevékenységben

  • A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.
  • A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.
  • Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába.
  • Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása.
  • Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.
  • Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk.
  • Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.
  • Interaktív anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok.
  • Módszereink az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra.
  • Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.
  • A tanulókban – még a felsőbb évfolyamokon is – nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. Kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel.

Fejlesztő terápiák, módszerek, programok

  • Tervezett szenzomotoros tréning
  • Sindelar-program
  • Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban
  • Érzékszervek működésének fejlesztése
  • Érzelmi intelligencia
  • Beszédfejlesztés
  • Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák
  • Korai fejlesztés módszerei
  • Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése
  • Viselkedés korrekciós módszerek
  • Figyelem fejlesztő gyakorlatok
  • Kommunikációs készség fejlesztése
  • Családpedagógiai módszerek
  • Tanulást segítő programok
  • Informatika és audiovizuális technika alkalmazása
  • Relaxációs módszerek
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:

  • Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.
  • Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).
  • Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.).

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van.

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt.

Lehetséges problémaforrások még:

– iskolába, mint új intézménybe kerülés, átmenet az óvoda és az iskola között

– új pedagógushoz kerülés, átmenet az alsó és felső tagozat között

– új közösségbe kerülés

– új gyerek érkezése összeszokott közösségbe

– családi háttér

Céljaink

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

Tanulóink személyiségének kibontakozása csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. Célunk, hogy a nehezen nevelhetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülői ház és iskolánk nevelési elveit.

 

Feladataink

  • Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló csak a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése és szakvéleménye alapján mentesíthető egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók jogai biztosítása érdekében az iskola együttműködik a tanuló rehabilitációs célú – a nevelési tanácsadás keretében végzett – foglalkoztatását biztosító intézménnyel

A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével.

  • A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekkel való pedagógiai foglalkozás során a legfontosabb feladat a tünetek hátterében meghúzódó okok feltárása, az egyénre szabott, differenciált bánásmód.

A fentebb részletezett problémacsoportok mindegyike számára más-más célkitűzések, feladatok adódnak.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

I. Pszichés zavarok esetén:

az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése

a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása.

Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

A kompenzáló magatartásformák elhagyása.

Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus).

A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal, pl:

       kognitív terápiák (Coping   

       Cat) elsődleges és másod-

       lagos  kontroll erősítése

       program (PASKET)

       szerepjátékok

       szerepáttétel

       szituációs játékok

Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást.

Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban).

Csökkenjenek a szorongások.

A megküzdő mechanizmusok erősödjenek.

Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek.

Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

II. Tanulási zavar esetén:

A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése

(ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Beszédfejlesztés (logopédus) A környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés.

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által.

Képesség és készségszint felmérés.

Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással.

A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten.

A teljesítményorientáltság csökkentése.

Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése.

Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése.

A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése.

Törekvés a szülőkkel való együttműködésre.

A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék.

(A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

III. Szocializációs zavar esetén:

mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem.

Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben.

Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása.

Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának megfelelő) közlése.

Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés.

A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása.

Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

Tudja, hogy mit várnak el tőle.

Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani.

Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt.

Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.

 

A problémamegoldás  pedagógiai módszerei

 

Tanulóval való egyéni beszélgetés

Szabadidő klub- csoportközi foglalkozás, óraközi szünet

Minden pedagógus

Kisebb-nagyobb közösségekkel történő tisztázó beszélgetések

Kiscsoportos foglalkozások

Védőnő, osztályfőnök

Vélemények meghallgatása

Fogadóóra, szülői értekezlet alkalomhoz igazodva

Tanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgató, igazgató helyettes

Fokozatosság érvényesülése, kisebb feladatok – önálló munka, egyéni foglalkozás biztosítása

korrepetálás, egyéni felzárkóztatás, differenciált oktatás

Szaktanár, tanító, tanár, fejlesztő pedagógus

Következetesség betartása az elvárások terén

Tanóra és tanórán kívüli foglalkozás

Minden pedagógus

1.6.4 A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató-nevelő munkánk szerves részét képezi.

Munkánk fő részei:

Prevenciós programok:

– a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés.

– elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: kábítószer fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás.

– a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása.

– szakkörök igénybevétele, diáksportkör, zene-, táncfoglalkozásokra irányítás, konfliktuskezelés, drámapedagógiai foglalkozások.

– táborozási lehetőségek anyagi fedezetének előteremtése – segélykérés.

Intézményi gyermekvédelemi feladatok

A veszélyeztetett kiskorúak felderítése:

– környezettanulmány

– családlátogatás

– kapcsolattartás, beszélgetés a szülőkkel

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását

– differenciált oktatás és képességfejlesztés

– a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek)

– egészségnevelő és mentálhigiénés programok szervezése

– az iskolai étkezési lehetőségek biztosítása

1.7. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

 

A vizsgaszabályzat célja

A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

 

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

  • osztályozó vizsgákra,
  • különbözeti vizsgákra,
  • javítóvizsgákra
  • pótló vizsgákra

                     vonatkozik.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  1. a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
  2. b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  3. c) a Knt. 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % – a.
  4. d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga – a b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

  1. a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
  2. b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

 

Különbözeti vizsga

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
  • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

  • A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.
  • A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
  • A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.
  • Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.
  • A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal e-mailben vagy postai úton értesítést kap.
  • Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.
  • Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
  • A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők
  • A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
  • A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.
  • Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Vizsgaforma, vizsgarészek

  • szóbeli vizsga
  • írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgák általános szabályai

  1. A tanteremben minden padban csak egy diák ülhet.
  2. A feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot.
  1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.
  1. A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.
  2. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.
  3. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.
  1. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.
  1. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, – rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

A szóbeli vizsgák általános szabályai

  1. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.
  2. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
  3. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
  4. Egy napon három szóbeli vizsga tehető le.
  5. A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.
  6. A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.
  7. A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre.
  8. A felkészülési idő legalább 20 perc.
  9. A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja.
  10. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.
  11. Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet.
  12. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről
  • Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
  • A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
  • A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
  • A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
  • A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.
  • A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
  • A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
  • Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv/Angol

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Etika

 

SZÓBELI

 

Környezettudomány/Science

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra/Art

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika és tervezés/
Arts and Crafts  

  

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

  

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv/Angol

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Etika/Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természettudomány/Science

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia/Biology

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földraj/Geography

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Hon- és népismeret

 

SZÓBELI

 

Vizuális kultúra/
History of Art

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Digitális kultúra

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika és tervezés/ Arts and Crafts

  

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

  

GYAKORLATI

 

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában – a tantárgyi helyi tantervekben „A fejlesztési követelmények” és „A fejlesztés várt eredményei” pontokban – található követelményrendszerével.

Azok a kompetenciák amelyeket a vizsgakövetelmények meghatároznak, csakis olyanok lehetnek, amelyeket a vizsgán mérni lehet.

Értékelés

A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

A vizsgafeladatok tartalmának megadásakor arról kell dönteni, hogy a feladatok között milyen arányban szerepeljenek a minimum és az optimum szintű követelményekhez, illetve az egyes témakörökhöz, tartalmi területekhez kapcsolódó feladatok. Az arányok megadásánál tekintettel kell lennünk arra is, hogy a helyi tanterv mennyi időt szán egy-egy témakör tanítására, továbbá az adott témakörben szereplő tudáselemek fontosságára.

1.8. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

 

A tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha a tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 4 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

  • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
  • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

1.9. A felvételi eljárás szabályai

  1. Iskolánk a maximális osztálylétszámnak – melyet az iskola fenntartója határoz meg –megfelelő számú, tanköteles korú tanulót vesz fel jelentkezők közül, amennyiben a szülő az iskola Pedagógiai Programjával egyetért és azt gyermeke számára választja, illetve a gyermek a belépés feltételeinek megfelel.
  2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • a gyermek lakcímkártyáját;
  • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
  • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;

Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

Részletekről az Az SZMSZ/Házi rend részletesen tájékoztat.

További kérelmek elbírálási szempontjai:

előnyben kell részesíteni:

  • a testvéreket,
  • az alapítvány óvodájába járó gyermeket
  • a saját dolgozó gyermekét.

1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

 

  1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
  3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
  4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
  • a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
  • tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
  • sportélet;
  • túrák, kirándulások szervezése;
  • kulturális szabadidős programok szervezése;
  • a tanulók tájékoztatása (faliújság, iskolai honlap).
  1. Ezekben a kérdésekben
  • az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
  • a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
  1. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
  2. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • a pedagógiai program elfogadása előtt
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  • a házirend elfogadása előtt.
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
  • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
  • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
  • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
  • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
  1. A DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára
    1. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
    2. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.11. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele.

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el.

Így biztosítható, hogy a tanulók

  • megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;
  • érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;
  • gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;
  • egyéni problémáikkal keressék meg tanáraikat

Így érhető el, hogy a szülők

  • mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz;
  • kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;
  • együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében

Elvárások a pedagógusok felé:

  • képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;
  • rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel
  • a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;

Az iskola feladata:

  • az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;
  • az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;
  • az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása.
  • kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;
  • a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;
  • a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni;
  • a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok);
  • a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;
  • megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos ismereteiket, nézeteiket, törekvéseiket megoszthassák
  • igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:
  • a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.
  1. 11. 1. A nevelőtestület tájékoztatása

A nevelőtestület szervezetei:

  • Az iskolában működő szakmai munkaközösségek, melynek tevékenységét az SZMSZ szabályozza.
  • Az iskolában működő ideiglenes, és állandó (egy-egy részfeladat elvégzéséért szervezett) munkacsoportok.

A nevelőtestület tájékoztatásának formái:

  • Tanévenként a rendszeres, kibővített vezetőségi értekezleteken a munkaközösség-vezetőkkel együtt meghatározzuk a legfontosabb célokat, feladatokat.
  • Az információáramlás, a tapasztalatcsere és a helyi továbbképzés fórumai a munkaközösségek tervszerű megbeszélései. A munkaközösségek éves munkatervei alapján áll össze iskolánk tanévi munkaterve, amelyet havi bontással is közzétesszük az iskolai hírlevélben.
  • Rendszeresek a tantestület számára tartott munkaértekezletek, ahol az éves munka részfeladatait, illetve az ellenőrzések részfeladatait beszéljük meg.
  • Igény és szükség szerint tartunk nevelési értekezleteket, továbbképzéseket.
  • Az információi áramlás egyik legfontosabb formája a közvetlen személyes beszélgetés.
  • Hagyománnyá vált a tantestület fehér asztal melletti közvetlen találkozása, kirándulások.

1.11.2 A nevelők és a szülők kapcsolattartása

 

Iskolánkban a nevelőtestület által javasolt nevelési értékeinket és követelményrendszerünket a tanulókkal és a szülőkkel közösen fogadjuk el.

A kapcsolattartás, együttműködés célkitűzései

  • Közös gondolkodás, a felelősség vállalása
  • Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat kialakítása a szülőkkel.
  • A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására
  • Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.
  • Legyenek jól tájékozottak az iskola életéről.
  • Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát
  • Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők
  • A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele.
  • A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése.
  • Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.
  • Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban.
  • Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.
  • A tanuló körülményeinek objektív megismerése.
  • Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.
  • Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.
  • Az iskola mutassa be a nevelő-oktató munka sikereit
  • Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

A szülők és a tanulók tájékoztatásának formái:

  • Tanulmányi értesítők, bizonyítványok, a KRÉTÁN keresztül
  • Számszerű és szöveges értékelések
  • Dicsérő oklevelek
  • Szóbeli csatornák: egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, szülői fogadóórák (tanév rendjében meghatározottak szerint – esetenként rendkívüli okból is
  • Kötetlenebb formák: családi sportnapok, kirándulások, farsangok, stb. rendezvények az éves munkaterv alapján
  • Egyéb információs csatornák: iskolaújság, alkalmanként évkönyv, honlap valamint képzőművészeti – tanulói munkákból rendezett – kiállítások szervezése.
  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
  • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
  • igazgatói tájékoztatás valósul meg továbbá a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyeken,
  • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők, a tanulók– a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya megtekinthető:

  • az iskola honlapján;
  • az iskola fenntartójánál;
  • az iskola könyvtárában;
  • az iskola igazgatójánál;

Szülői értekezlet

Feladata:

– Folyamatos együttműködés kialakítása

– A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése

–  A szülők tájékoztatása

– az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

– a helyi pedagógia programról,

– az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

Fogadó óra, egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésének, eredményeinek és kudarcainak megbeszélésére.

Egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap, bemutató

Ez a hagyomány lehetőséget ad arra, hogy a szülők megismerjék az alkalmazott módszereinket, tájékozódjanak gyermekük csoportban elfoglalt helyéről.

Bármely tanítási órát látogathat a szülő, amennyiben ezt előzetesen egyezteti az iskola igazgatójával és a pedagógussal.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Iskolai programok

Pl. Gála, sütivásár, csillagmese, farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, apák napja, nagyszülők napja, karácsony, kirándulások, ballagás, családi piknik napok (1-4. o.)

A közös programok erősítik a sokoldalú kapcsolatot.

A szülőkkel való találkozás alkalmával

  • Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni.
  • Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni.
  • Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül.
  • Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról.
  1. 11. 3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
  2. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
  • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
  • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
  • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
  1. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
  2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

 

1. 12. Az iskola és külső szakmai kapcsolatai

Iskolánk nyitottá tétele érdekében széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki:

– a környező kétnyelvű óvodákból fogadunk nagycsoportos óvodásokat és óvónőiket

– tanulóink rendszeres látogatói a Marczibányi Téri Művelődési Ház foglalkozásainak, gyakran rendhagyó tanórai keretek között

– a Szabó Ervin II. kerületi Fiókkönyvtárában könyvtári foglalkozásokon vesznek részt, rendszeres olvasói a könyvtárnak,

– az iskolában széles kínálattal működnek sportkörök: sakk, asztalitenisz. judo, labdarúgás stb.

– alkalmanként múzeumi szakórákat tartunk.

 

A környéken lakók segíteni tudnak minket:

– iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában,

– programjaink megvalósításában.

Az iskola segítséget adhat:

  • akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának, az eredményes oktató és nevelő munkának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

  • Az intézmény fenntartó és működtető alapítvány kuratóriumával.
  • A Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány kuratóriumának tagjaival
  • A POKK-al
  • A Marczibányi Téri Művelődési Központtal – 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.,
  • A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel,
  • A Pedagógiai Szolgáltató Központtal,
  • Az intézményt támogató szervezetekkel,
  • A gyeremekjóléti szolgálattal,
  • Az egészségügyi szolgáltatóval,
  • Az Országos Erdei Iskola-hálózat munkatársaival,
  • Kéttannyelvű Iskolákért Egyesülettel – 1191 Budapest, Simonyi Zsigmond u. 33.
  • Alapítványi és Magániskolák Egyesületével – 1035 Bp. Szentendrei út 9.
  • Független Pedagógiai Intézettel – 1027 Budapest, Frankel Leó út 6.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgató a felelős.

Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse (igazgató helyettes) kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ (1027 Budapest, Horvát u. 2-12.) gyermekjóléti szolgálattal.

Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai:

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények az iskola partnerintézményei.

A kapcsolattartás módjai:

– az intézmény munkatervében rögzítettek alapján

– informális megbeszélés, megegyezés szerint

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálattal.

A pedagógiai intézettel való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg.

A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg.

A kapcsolattartás főbb formái:

– az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltató által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;

– a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;

– vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálattal;

– évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekeinkről, tanulóinkról;

– esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

  • A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiben szereplő – az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek, melyek még 2023. augusztus 31-éig érvényesek. Az egyes tantárgyak helyi tantervei a mellékletben találhatók.
  • 5/2020. (01.30.) Kormányrendelet a „Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet módosítása” alapján az Oktatási Hivatal honlapján miniszteri közleményként megjelenő (2020.02.21.) kerettantervek alapján készítettük el a helyi tantervünket. Az egyes tantárgyak helyi tantervei a mellékletben találhatók.

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

H2013  = a 2013. szeptembertől érvényes helyi tanterv
H2020 = NAT 2020 alapján elkészített kerettantervek adaptálása a helyi tantervünkbe.

TANÉV

                                             ÉVFOLYAMOK

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2020-2021

H2020

H2013

H2013

H2013

H2020

H2013

H2013

H2013

2021-2022

H2020

H2020

H2013

H2013

H2020

H2020

H2013

H2013

2022-2023

H2020

H2020

H2020

H2013

H2020

H2020

H2020

H2013

2023-2024

H2020

H2020

H2020

H2020

H2020

H2020

H2020

H2020

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene, Matematika, Magyar nyelv- és Irodalom, Vizuális kultúra célnyelven/Art, Technika és tervezés célnyelven/Arts and Crafts, Környezetismeret célnyelven/Science, Testnevelés, Etika,  A változat

5-6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom, Fizika, Ének-zene, Matematika, Történelem, Természettudomány célnyelven/Science, Bológia célnyelven/Biology, Földrajz célnyelven/Geography, History of Art, Technika és tervezés célnyelven/ Arts and Crafts, Etika, Digitális kultúra, Testnevelés, Hon- és népismeret (7. o.),
A változat

7-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom, Fizika, Ének-zene, Matematika, Történelem, Állampolgári ismeretek (8.o.) Bológia célnyelven/Biology, Földrajz célnyelven/Geography, History of Art, Technika és tervezés célnyelven/ Arts and Crafts, Etika, Digitális kultúra, Testnevelés

A változat

Kémia B változat

1-8. évfolyam

Angol nyelv

4-8. évfolyam

Kultúra és civilizáció/Culture and Civilization

A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

 

Óraterv 1–4. évfolyam  NAT 2012

 
 

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

 

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Magyar nyelv és irodalom

7

1

 

8

7

1

 

8

6

1

 

7

6

1

 

7

Idegen nyelvek

 

1

4

5

 

1

4

5

 

1

4

5

3

 

2

5

Célnyelvi civilizáció

   

 

   

 

   

 

 

1

 

1

Matematika

4

  

4

4

  

4

4

  

4

4

  

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

   

 

   

 

   

 

   

 

Erkölcstan

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Környezetismeret célnyelven

1

  

1

1

  

1

1

1

 

2

1

1

 

2

Természetismeret célnyelven

   

 

   

 

   

 

   

 

Művelődéstörténet célnyelven

   

 

   

 

   

 

   

 

Biológia  egészségtan

   

 

   

 

   

 

   

 

Fizika

   

 

   

 

   

 

   

 

Kémia

   

 

   

 

   

 

   

 

Földrajz

   

 

   

 

   

 

   

 

Ének-zene

2

  

2

2

  

2

2

  

2

2

  

2

Vizuális kultúra célnyelven

2

  

2

2

  

2

2

  

2

2

  

2

Hon- és népismeret

   

 

   

 

   

 

   

 

Informatika

   

 

   

 

   

 

   

 

Tanulásmódszer-tan

   

 

   

 

   

 

   

 

Technika és életvitel célnyelven

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Testnevelés és sport

5

  

5

5

  

5

5

  

5

5

  

5

Osztályfőnöki

   

 

   

 

   

 

   

 

Kötelező

23

  

 

23

  

 

22

  

 

25

  

 

Szabadon terveztető

 

2

 

 

 

2

 

 

 

3

 

 

 

3

 

 

Választható

  

4

 

  

4

 

  

4

 

  

2

 

Összes óra

   

29

   

29

   

29

   

30

                     

Óraterv 5–8. évfolyam NAT 2012

 

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

 

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

Szabadon tervezhető

Választható

Tantárgy összes óraszáma

Magyar nyelv és irodalom

4

  

4

4

  

4

3

1

 

4

4

  

4

Idegen nyelvek

3

 

2

5

2

1

2

5

3

 

2

5

3

 

2

5

Kultúra és civilizáció célnyelven

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

Matematika

4

  

4

3

1

 

4

3

1

 

4

3

1

 

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

  

2

2

  

2

2

  

2

2

  

2

Erkölcstan

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Körny.ism célnyelven

   

 

   

 

   

 

   

 

Term.tud. célnyelven

2

  

2

2

  

2

   

 

   

 

Vizuális kultúra, művészettörténet célnyelven

1

1

 

2

1

1

 

2

1

  

1

1

1

 

2

Biológia – egészségtan célnyelven

   

 

   

 

1,5

  

1,5

1,5

  

1,5

Fizika

   

 

   

 

1,5

  

1,5

1,5

  

1,5

Kémia

   

 

   

 

1,5

  

1,5

1,5

  

1,5

Földrajz célnyelven

   

 

   

 

1,5

  

1,5

1,5

  

1,5

Ének-zene

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Hon- és népismeret

1

  

1

   

 

   

 

   

 

Informatika

 

1

 

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Technika és életvitel

1

  

1

1

  

1

1

  

1

   

 

Testnevelés és sport

5

  

5

5

  

5

5

  

5

5

  

5

Oszt.fői.

1

  

1

1

  

1

1

  

1

1

  

1

Kötelező

26

  

 

25

  

 

28

  

 

28

  

 

Szabadon terveztető

 

2

 

 

 

3

 

 

 

2

 

 

 

2

 

 

Választható

  

3

 

  

3

 

  

3

 

  

3

 

Összes óra

   

31

   

31

   

33

   

33

Óratervi háló a NAT 2020 alapján:

      Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2020/2021-es tanév                                                                                 1. osztály és 5. osztály NAT2020 2-3-4. és 6-7-8. osztály NAT 2012

 

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

Magyar nyelv és irodalom

7

 

8

 

8

 

7

 

4

 

4

 

4

1

4

1

 

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

1

3

1

 

Történelem

 

2

 

2

 

2

 

2

  

Angol történelem

  

1

 

1

 

1

 

1

 

Etika

1

 

1

  

Erkölcstan

  

1

 

1

 

1

   

1

 

1

 

1

  

Környezetismeret/   Science

  

1

 

2

 

2

   

Természetismeret/ Science

 

2

 

2

 

0

 

0

  

Kémia

 

2

 

2

  

Fizika

 

2

 

2

  

Biológia/ Biology

 

2

 

2

  

Földrajz/ Geography

 

2

 

2

  

Angol

 

4

 

4

 

4

2

2

3

1

3

1

3

1

3

1

 

Anyanyelvi angol

   

1

 

1

 

1

   

1

 

1

 

1

 

Kultúra és civilizáció/  Culture and Civilisation

       

1

 

1

 

1

 

1

   

Angol előkészítő

 

1

 

1

 

1

 

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

  

Vizuális kultúra/  Art

2

 

2

 

2

 

2

          

History of Art

        

1

 

1

 

1

 

1

  

Dráma és színház

          

Technika és tervezés/   Arts and Crafts

1

       

1

       

Technika és életvitel/  Arts and Crafts

  

1

 

1

 

1

   

1

 

1

    

Digitális kultúra

        

1

        

Informatika

          

1

 

1

 

1

  

Testnevelés

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

  

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

  
                  

Kötelező alapóraszám

22

23

22

25

27

24

28

28

 

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

3

 

3

 

1

 

3

 

2

 

2

 

Választható

   

4

 

5

 

2

   

3

 

6

 

5

 

Kéttannyelvű plusz órák

2

       

2

      

 

 

Kéttannyelvű program max órakeret

26

 

 

 

 

 

 

 

30

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes tervezett óraszám

22

4

24

5

25

5

25

5

27

3

24

6

29

7

28

7

 

Összesített óraszám

26

29

30

30

30

30

36

35

 
                   

 

 

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2021/2022-es tanév                                      1-2. osztály és 5-6. osztály NAT2020        3-4. és 7-8. osztály NAT 2012

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7

 

7

 

8

 

7

 

4

 

4

 

4

1

4

1

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

1

3

1

Történelem

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Angol történelem

      

1

 

1

Etika

1

 

1

     

1

 

1

  

Erkölcstan

    

1

 

1

     

1

 

1

 

Környezetismeret/  Science

    

2

 

2

  

Természetismeret/  Science

 

2

 

2

 

0

 

0

 

Kémia

 

1,5

 

1,5

 

Fizika

 

1,5

 

1,5

 

Biológia   / Biology

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz/      Geography

 

1,5

 

1,5

 

Angol

 

4

 

4

 

4

2

2

3

1

3

1

3

1

3

1

Anyanyelvi angol

     

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

Kultúra és civilizáció/             Culture and Civilisation

       

1

 

1

 

1

 

1

 

1

Angol előkészítő

 

1

   

1

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

Vizuális kultúra/   Art

2

 

2

 

2

 

2

         

History of Art

        

1

 

1

 

1

 

1

 

Dráma és színház

         

Technika és tervezés/                    Arts and Crafts

1

 

1

     

1

 

1

    

Technika és életvitel/      Arts and Crafts

    

1

 

1

     

1

   

Digitális kultúra

        

1

 

1

     

Informatika

            

1

 

1

 

Testnevelés

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

 
                 

Kötelező alapóraszám

22

22

22

25

27

26

28

28

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

3

 

3

 

1

 

2

 

2

 

2

Választható

     

5

 

2

     

6

  

Kéttannyelvű plusz órák

2

 

2

     

2

 

2

    

 

Kéttannyelvű program       órakeret

26

 

26

 

 

 

 

 

30

 

30

 

 

 

 

 

Összes tervezett óraszám

22

4

22

4

25

5

25

5

27

3

26

4

28

8

28

7

Összesített óraszám

26

26

30

30

30

30

36

35

 

 

 

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2022/2023-es tanév                                                   1-2-3. osztály és 5-6-7. osztály NAT2020        4. és 8. osztály NAT 2012

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7

 

7

 

5

 

7

 

4

 

4

 

3

1

4

1

Hon-, és népismeret

             

1

  

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

 

3

1

Történelem

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Angol történelem

        

1

Etika

1

 

1

 

1

   

1

 

1

 

1

   

Erkölcstan

      

1

       

1

 

Környezetismeret/                         Science

    

1

 

2

  

Természetismeret/                Science

 

2

 

2

 

0

 

0

 

Kémia

 

1,5

 

1,5

 

Fizika

 

1,5

 

1,5

 

Biológia/                   Biology

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz/             Geography

 

1,5

 

1,5

 

Angol

 

4

 

4

 

4

2

2

3

1

3

1

3

1

3

1

Anyanyelvi angol

       

1

       

1

Kulrúra és civilizáció/Culture and Civilisation

       

1

 

1

 

1

 

1

 

1

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

History of Art

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Dráma és színház

         

Technika és tervezés/                                  Arts and Crafts

1

 

1

 

1

   

1

 

1

 

1

  

Technika és életvitel/                                    Arts and Crafts

      

1

         

Digitális kultúra

    

1

   

1

 

1

 

1

   

Informatika

              

1

 

Testnevelés

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

 
                 

Kötelező alapóraszám

22

22

22

25

27

26

28

28

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

2

 

3

 

1

 

2

 

2

 

2

Választható

       

2

       

4

Kéttannyelvű plusz órák

2

 

2

 

2

   

2

 

2

 

2

  

 

Kéttannyelvű program       órakeret

26

 

26

 

26

 

 

 

30

 

30

 

32

 

 

 

Összes tervezett óraszám

22

4

22

4

22

4

25

5

27

3

26

4

28

4

28

6

Összesített óraszám

26

26

26

30

30

30

32

34

 

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai    NAT 2020

2023/24-es tanév

                

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat lehet bejegyezni.

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és     irodalom

7

 

7

 

5

 

5

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Történelem

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Állampolgári ismeretek

 

1

 

Hon- és népismeret

      

1

  

Etika

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Környezetismeret/   Science

    

1

 

1

  

Természetismeret/  Science

 

2

 

2

 

0

 

0

 

Kémia

 

1,5

 

1,5

 

Fizika

 

1,5

 

1,5

 

Biológia/   Biology

 

1,5

 

1,5

 

Földrajz/  Geography

 

1,5

 

1,5

 

Angol nyelv

 

4

 

4

 

4

2

2

3

1

3

1

3

1

3

1

Anyanyelvi angol

       

1

 

1

 

1

 

1

 

1

Kultúra és civilizáció/   Culture and Civilization   

       

1

 

1

 

1

 

1

 

1

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

Vizuális kultúra/   Art

2

 

2

 

2

 

1

         

History of Art

        

1

 

1

 

1

 

1

 

Dráma és színház

        

1

Technika és tervezés/   Arts and Crafts

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

  

Digitális kultúra

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

5

 

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Kötelező alapóraszám

22

22

22

23

27

26

28

28

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

2

 

2

 

2

Összes tervezett óraszám

22

4

22

4

22

4

23

4

27

3

26

4

28

4

28

4

Összesített óraszám

26

26

26

27

30

30

32

32

Maximális órakeret

24

24

24

25

28

28

30

30

Kéttannyelvű plusz órák

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Kéttannyelvű  maximális órakeret

26

 

26

 

26

 

27

 

30

 

30

 

32

 

32

 

Angol

2   +2

2+   2

2+  2

2

1

1

1

1

                 

 

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám a NAT2012 alapján

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák terhére az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, elmélyítésére, kommunikációra több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Idegen nyelv

Magyar

5

1

2. évfolyam

Idegen nyelv

Magyar

5

1

3. évfolyam

Idegen nyelv

Magyar

Környezetismeret célnyelven

5

1

1

4. évfolyam

Idegen nyelv

Magyar

Kultúra és civilizáció

Környezetismeret célnyelven

2

1

1

1

5. évfolyam

Idegen nyelv

Informatika

Kultúra és civilizáció

Vizuális kultúra és művészettörténet

2

1

1

1

6. évfolyam

Idegen nyelv

Matematika

Vizuális kultúra és művészettörténet

Kultúra és civilizáció

3

1

1

1

7. évfolyam

Magyar

Matematika

Idegen nyelv

Kultúra és civilizáció

1

1

2

1

8. évfolyam

Idegen nyelv

Matematika

Kultúra és civilizáció

Vizuális kultúra és művészettörténet

2

1

1

1

A szabadon tervezhető órák száma a NAT 2020-alapján

 

Szabadon tervezhető

Kéttannyelvű plusz 2 óra

Ének-zene óraszám csökkentése

1.évfolyam    Angol nyelv (4óra)
                       Anyanyelvi angol (1óra)

2 óra

2 óra

 – 1 óra

2.évfolyam    Angol nyelv (4óra)

                       Anyanyelvi angol (1óra)                                                       2 óra                                                            2 óra                                                             

2 óra

2óra

 -1 óra

3.évfolyam     Angol nyelv  (4óra)
                        Anyanyelvi angol(1óra)

2óra

2óra

-1 óra

4.évfolyam        Angol nyelv(2+2óra)
                          Anyanyelvi angol(1óra)
                          Kultúra és civilizáció/
                          Culture and Civilization

1óra

1óra

2óra

 

5.évfolyam    Angol nyelv(3+1óra)
                      Anyanyelvi angol (1óra)
                      Kultúra és civilizáció/               
                      Culture and Civilization

1óra

1óra
1óra

 

 6.évfolyam    Angol nyelv (3+1óra)

                       Anyanyelvi angol (1óra)

                  Kultúra és civilizáció/              

                 Culture and Civilization(1óra)
                 Angol előkészítő(1óra)

1óra

1óra
1óra

 

7.évfolyam    Angol nyelv(3+1óra)
                      Anyanyelvi angol (1óra)
                      Kultúra és civilizáció/    
                Culture and Civilization(1óra)

                    Angol előkészítő(1óra)

1óra
1óra

1óra
1óra

 

8.évfolyam    Angol nyelv(3+1óra)

                      Anyanyelvi angol (1óra)

                   Kultúra és civilizáció/              

                  Culture and Civilization(1óra)

                   Angol társalgás(1óra)

1óra

1 óra

1óra
1óra

 

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra/Art, valamint a technika és tervezés/ Arts and Crafts.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Befolyásolja a pedagógusok tapasztalatai, igényei, véleményei

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • Feleljen meg a NAT-nak, helyi tantervünknek, a tantárgyi struktúráknak és a didaktikai szempontoknak.
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • Törekeszünk felmenős rendszerű tankönyvcsaládok használatára.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • Gyermekek számára motiváló küllem,
  • Tartósság, megfizethető ár,
  • Legyen a tankönyv és segédlet jól áttekinthető, életkori sajátosságokat tekintve érthető, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó,
  • Legyen a tankönyvhöz megfelelő tanári útmutató,
  • Az angol nyelv és ének-zene tankönyvekhez legyen megfelelő eredeti hanganyag.
  • A munkatankönyvekkel szemben előnyben részesülnek a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsaládok, – a többévi felhasználhatóság érdekében.
  • A tankönyvek megváltoztatására – az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használatú tankönyvek miatt – csak az igazgatóság egyetértésével kerülhet sor.
  • Az iskola elvárja a kötelező taneszközök rendszeres használatát, de az alkalmazás módját a pedagógusok választási szabadságára bízza. A kötelezőn túli taneszközök beszerzéséről a munkaközösségek javaslatára az igazgatóság dönt.
  • Az iskola arra törekszik, hogy minél több interaktív taneszközt szerezzen be, mely segíti a tanárok/tanítók hatékony oktató-nevelő munkáját.
  • Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.
  • Az élethosszig tartó tanulás kompetenciájának fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtésé, a számítógép-állomány folyamatos korszerűsítése, a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.
  • Eszköztárunkhoz tartozzanak hozzá a tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást segítő eszközök is.
  • A digitális oktatás eredményessége szempontjából fontos, hogy a tankönyv digitalizált formában is elérhető legyen.
  • A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

A tankönyvterjesztést a törvény és rendelet szabályozza.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon:

  • A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy)
  • A felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás fejlesztése
  • Egészségvédelem; öntevékenység
  • Befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség
  • Természettudat kialakítása
  • Szociális hajlamok (csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás) szokásainak kialakítása
  • Segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás
  • Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
  • Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvodai játékközpontú cselekvésből az iskolai tanulás tevékenységeibe.
  • Tanulási módszerek kialakítása,
  • A koncentráció és a relaxáció képességének alapozása,
  • Iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.
  • Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat.
  • A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
    •  
    • Az alapfokú nevelés- oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.
    • Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
    • Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak.
    • Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
    • A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.
    • A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
    • Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
    • A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő értékelés.

 

Kiemelt feladat az 5 – 8 évfolyamon:

  • a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)
  • a képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás).
  • egészségvédelem;
  • önmegismerés; önértékelés, reális énkép (önbizalom, önbecsülés); öntevékenység, önfejlesztés képességének kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás)
  • kreativitás, önkifejezés fejlesztése
  • önállósulási vágy felkeltése
  • előítéletek legyőzése
  • empátia, tolerancia, érdekelemző szociális értékelő készség kialakítása
  • konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggyőzés) formálása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítéséhez, gazdagításához a drámapedagógia eszköztárát is felhasználjuk.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása az alapvető képességek, készségek elsajátításával;

A mentális képességek célirányos fejlesztése

Az önálló tanulás és az önművelés alapozása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése,

Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

 

A NAT által meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok

 

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg.
A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:

  • beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;
  • tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint;
  • alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;
  • témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
  • Az erkölcsi nevelés
  • Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
  • A családi életre nevelés
  • A testi és lelki egészségre nevelés
  • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  • Fenntarthatóság, környezettudatosság
  • Pályaorientáció
  • Gazdasági és pénzügyi nevelés
  • Médiatudatosságra nevelés
  • A tanulás tanítása

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése.

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására.

Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Az értékközvetítő hatásrendszer tevékenységekhez kapcsolódva fejti ki hatását. Törekszünk arra, hogy az erkölcsi nevelés életszerű legyen: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.

Olyan színes, sokoldalú iskolai életet kell teremtenünk, mely teret ad a tanulásnak, a játéknak, a munkának, hozzájárul a gyerekek életmódjának, szokásainak, az értékkel történő azonosulásnak kialakításához.

Az értékközvetítés megvalósul egyrészt a nevelőtől kiinduló, az egyes tanulókra ható direkt reagálások formájában (a kisiskoláskorban ennek van döntő szerepe) másrészt a közösség tagjai által kiváltott személyiségformáló interakciók formájában (a felső tagozatos tanulók esetében ennek egyre nagyobb lesz a jelentősége)

A jó teljesítményre való törekvés nem lehet egyedüli célja a nevelésnek. Iskolánk a következő humanista értékeket kívánja képviselni:

Segítség, elfogadás, együttműködés, tisztelet és megbecsülés, bizalom, kitárulkozás, hitelesség, önmagunk vállalása kapcsolatainkban, saját viselkedésünk kritikus szemlélete, nyitottság, másokra figyelés, kötelesség, lelkiismeret, felelősség önmagunkért és másokért, hűség, kitartás, következetesség, igazságosság, becsületesség, őszinteség, barátság, tolerancia, megértés, az önzetlenség, az egymás iránt érzett tisztelet, humanizmus, hazaszeretet.

Az erkölcsi nevelés eredményeképpen a tanulók felismerik és elfogadják a normákat, tudatosítják egy- egy norma értékességét, gyakorolják, így fokozatosan belső igénnyé válik ezek alkalmazása.

Az értékközvetítés területe, közösségi programok (rendezvények, táborozások) közös feladatok végrehajtása, tanulmányi és sportversenyek, közösségi szinten magvalósuló viták, beszélgetések, a diákönkormányzat működése.

Fontosnak tartjuk az erkölcsi nevelés eredményessége szempontjából a humánus társas kapcsolatok kialakulását.

A közösség tagjait a kooperációs és kapcsolatteremtő készség, a nyitottság, az empátia kell hogy jellemezze. A közösségben átélt élmények, tapasztalatok hozzájárulnak a személyiség következő képességeinek fejlődéséhez: bizalom kialakulása, autonómia érzése, kezdeményező magatartás, intimitás képessége, a kötődés és a szeretet képessége.

Az erkölcsi nevelés fontos része a hazaszeretetre nevelés, az identitástudat kialakítása.

Ez valósul meg az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken való aktív részvétel alkalmával, a tanulmányi kirándulásokon, és akkor, amikor a tanulók megismerik a történelmi múltat, a nemzet kulturális örökségét. A példák és példaképek fontos eszközei a személyiség fejlesztésének.

Lényeges az állampolgári ismeretek átadása, az állampolgári jogok, a gyermekjogok és az egyetemes emberi jogok megismertetése, a jelen aktuális eseményeinek figyelemmel kísérése is, hiszen a tanulók ezek birtokában alakíthatják ki a helyes társadalmi magatartást.

A hagyományok ápolását, tiszteletét szolgálja a népszokások beépítése a közösségi programokba (Mikulás, betlehem, farsang, tavaszköszöntés, alkotóház)

Az erkölcsi nevelés eredményessége érdekében igényeljük az egyházak segítségét is

 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Feladatunk az értékekre való nevelés: a tanulók saját értékorientációi, mások értékrendjének és a mindennapi életben az értékrendek jelentőségének megismertetése.

A szociális felelősség, az állampolgárok jogai és kötelességei mind szükséges tartalmai az állampolgárságra nevelésnek. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Fontos, hogy a tanulók megtanulják az emberi jogok fontosságát, megértést, toleranciát, szolidaritást tudjanak érezni és tanúsítani az erre rászorultak iránt. A demokratikus állampolgárság értékeinek tanulása a legjobb eszköz lehet a diszkrimináció elleni harcban.

Fel kell készíteni a tanítványokat az emberi jogok tiszteletének megfelelő életre (magatartásformák kialakítása, készségek elsajátítása), és az emberi jogoknak megfelelő környezetet kell biztosítani a számukra (gyakorlatban a kívánalmaknak megfelelő környezet, kommunikáció, eljárások, attitűd). Képessé kell válniuk a politikai döntéshozatal megértésére, elemzésére

Neveljük diákjainkat a békére, erőszakmentességre, és felkészítjük őket nemzetközi szinten is egymás megértésére, a közös felelősségvállalásra, a kölcsönös megértésre, a toleranciára, a konfliktusok békés megoldására

Mindezt a legjobb elméleti és gyakorlati eszközökkel egyszerre tanítani. Ezért kiemelten fontos hogy a gyakorlatban modellezzük a demokratikus állampolgárság, az aktív részvétel lehetőségét.

 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók megismerik meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Kialakul bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, megismerik történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

 

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.

Az iskola minden eszközével segíteni kívánja azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és cselekvéseknek, szokásoknak kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják, ill. az egészségmegőrzéshez szükségesek.

A pedagógusok felkészítik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek.

Az iskolának biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van!

Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében.

Tanítványaink ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az iskolának foglalkoznia kell a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, például a drogfogyasztás következményeivel, meg kell ismertetnie az egyént a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is.

Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Kulcsfontosságú szerepe van az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív énképe kialakul, és amely megalapozza önbecsülésüket. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. Megfogalmazott céljainkat kizárólag a fejlődés elvét mindig szem előtt tartó módszerekkel érhetjük el. A 6-14 éves korú tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek sajátélményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és hogy átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik – nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. Pozitív énkép alakul ki, a belső kontroll attitűd, a felelősség vállalása lesz a jellemző, fejlődik az önállósága. A fejlesztő folyamat eredménye: énerős ember. Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, a konfliktuskezelés, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, asz esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása

Az önismeret fejlesztésekor a tanulót képessé tesszük arra, hogy

  • az önmegfigyelés tapasztalatait, és mások véleményét hasznosítva reális önértékelést végezzen,
  • Reális önismerete, önbecsülése önbizalma, reális pozitív énképe alakuljon ki
  • Ismerje fel a mások és a saját értékeit, a pozitív tulajdonságokat tudatosítsa
  • Fejlődjön ki az önmegvalósítás képessége, legyen igénye saját személyiségének kibontakoztatására, a folyamatos önművelésre, önképzésre, az életen át tartó tanulásra (önálló művelődési stratégia kialakításának képessége )
  • Vállaljon felelősséget saját sorsának alakulásáért, alakuljon ki az önálló életvezetése, életstratégiája
  • Legyen nyitott az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására, létrehozására
  • Fejlődjön önállósága, kitartása, szorgalma, kreativitása:
  • Tegyen szert önfegyelemre, érzelmei, indulatai irányítására,
  • Tudjon fontos helyzetekben mérlegelni és helyes erkölcsi döntéseket hozni,
  • Legyen tisztában a szándék és a tett az ösztönös és a tudatos cselekvés közti különbséggel.
  • Ismerje fel lehetőségeit és határait
  • Fejlődjön kudarctűrő képessége, tanulja meg a stresszkezelés technikáit
  • Alakuljon ki a pozitív gondolkodás
  • Fejlődjenek identitásvédő képességei
  • Alakuljon ki a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége

 

A családi életre nevelés

Az iskola alapvető feladat, hogy felkészítse a gyermeket a felnőtt élet lehető legtöbb területére. Egyik felnőtt szerep a családi szerep. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében.

A családi életre neveléskor olyan programot kell nyújtanunk, amelyben a tanulók attitűdje, magatartása változik. Olyan képességek alakulnak ki, amelyek eljuttatják az egyént a másik emberért, a családért kifejtett erőfeszítésekhez, magatartása így társas motívumok által vezéreltté válik.

A családi életre nevelés területei:

  • felvilágosító munka
  • munkára nevelés
  • a gazdálkodás, a tervezés
  • regenerálódást biztosító környezet megteremtése
  • lelki szükségletek kielégítése
  • a családgondozó, nevelő, szocializációs funkciójának ellátásához szükséges képesség kialakítása
  • a nemzet, családi kulturális értékek megismertetése (az értékrend, normák, hagyományok fenntartása, átörökítése)
  • a rászorulókról való gondoskodás (betegek, idősek)
  • a szabadidő felhasználás segítése

Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének.

Feladatunk a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti együttérző, elfogadó és segítőkész magatartás, a proszociális viselkedésmód fejlesztése kialakítása is.

Mindez a személyes kompetenciák fejlettségétől függ.

Saját élményű tanuláson keresztül fejlesztjük a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Pályaorientáció

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglakoztatási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.

Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni.

 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság.

A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy:

  • A tanulók tudatos fogyasztókká válnak, Megértik a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Eligazodni tudnak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között
  • A tanulók mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget.
  • Képesek egyensúlyt találni a rövidebb és hosszabb távú előnyök között,
  • Képessé válnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is, Képesek javaikkal okosan gazdálkodni
  • Megértik a gazdaság alapvető összefüggéseit. Nyitottak a gazdaság világa felé.
  • Pozitív attitűd alakul ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt

Nem csak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása, ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

 

Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában.

Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, magatartásukban ki kell hogy alakuljon és erősödjék meg a személyes biztonságra törekvés.

Ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást.

Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok. Melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

 
Célunk:
  • A tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különböző helyzetekben.
  • A mindennapi élethelyzetekhez szükséges készségeket, képességeket támogató tanulási folyamatokat kívánjuk kiépíteni, megerősíteni.
  • Célunk, hogy fejlesszük döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, ismertessünk meg konfliktusmegoldó technikákat.

Elvárások a pedagógusokkal szemben:

  • Megfelelő ismerettel és képességgel kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy az egyén milyen módszerrel fejleszthető a leghatékonyabban.
  • Ismernünk kell a tanulók tanulási stratégiáit, szokásait, stílusát, hogy ezek ismeretében segítséget tudjunk adni a tanulás fejlesztésére.

Feladataink

  • Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása;
  • Az élethosszig tartó tanulás elősegítése érdekében a megfelelő tanulási környezetet megteremtése.
  • Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;
  • A csoportos tanulás módszereinek, a kooperatív tanulástechnikáknak alkalmazása;
  • Az emlékezet erősítése,
  • A célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
  • A gondolkodási kultúra művelése; a kreatív, analizáló, szintetizáló, kombinatív, induktív és deduktív gondolkodási módok erősítése. Figyelemmel kell lenni ezek mindennapi helyzetekben történő felhasználására.
  • A kognitív gondolkodás fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a helyes döntéshozatal támogatására, ennek érdekében az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására.
  • Fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok felismerése és kezelése,
  • Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni.
  • Az önművelés igényének szokásának kibontakoztatása;
  • Az önálló ismeretszerzés módjainak fejlesztése Az önálló tanulás képességének fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése
  • Az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása;
  • Az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).
  • Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni.
  • A tudás gyakorlati értékének, és az önfejlesztésnek, mint tanulási motívumoknak erősítése
  • Olyan szemlélet kialakítása, hogy a tanulás, a tudás értéket jelentsen a tanulók számára
  • A szellemi munka és a szellemi értékek megbecsülésére történő nevelés.
  • Az ismeretszerzésben nagy szerepet kell biztosítanunk a tanuló önállóságnak. (Önálló olvasás, könyvtárhasználat, egyéb ismerethordozók felhasználása) Különböző tanulási tevékenységekkel fejlesztjük az önálló tanulást egyéni és csoportos szinten egyaránt.

 

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

  1. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban.

Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

 

Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.

Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

  1. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

  1. évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

  1. évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

2.4.1. A kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése

A Nat az alábbiak szerint határozza meg a tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek jellemzői, hogy egyetlen tanulási területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.

  1. A tanulás kompetenciái
  2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
  3. A digitális kompetenciák
  4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
  5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
  6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
  7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek fejlettsége szükséges az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a gazdaság világában történő boldoguláshoz, munkához, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanuláshoz, a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, önmegvalósításhoz, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetenciát egyformán fontosnak tartjuk, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

Az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán a kulcskompetenciák kialakítására, a következő években a bővítésükre helyezzük a hangsúlyt.

  1. A tanulás kompetenciái

 

Az aktív, önirányított tanulás kompetenciáinak birtoklásához a tanuló egyéni tanulási útvonalakon, belső motivációval ösztönzött tevékenységekkel, önszabályozó stratégiák alkalmazásával, a tudás aktív konstruálásával jut el. A tanuló az aktív, önirányított tanulás kompetenciáit az élet különböző területein változatos helyzetekben és szerepekben, önállóan, valamint másokkal is együttműködve alkalmazza céljai megvalósítása érdekében

A tanulás kulcskompetenciájának megalapozását a következő ismeretek elsajátításával segítjük:
  • Önismeret: az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete, az egyéni készségek és képesítések erős és gyenge pontjainak ismerete
  • A számára előnyös tanulási stratégiák, bevált egyéni tanulási módszerek ismerete
  • Rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete, az elérhető lehetőségek felismerése. Az egyénnek ismernie kell a céljai, egyéni boldogulása eléréséhez szükséges kompetenciákat, tudást, készségeket és szaktudást.

A következő készségeket, képességeket fejlesztjük:

  • Az egyénileg vagy csoportosan történő saját tanulás megszervezésének képessége
  • Az idővel való gazdálkodás képessége
  • Az információ-gazdálkodás képessége
  • Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás képessége,
  • Kitartás a tanulási folyamat során,
  • Figyelemösszpontosítás huzamosabb időn keresztül
  • Az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében
  • Olyan alapvető készségek elsajátítása, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT ismerete, amelyekre a további tanuláshoz van szükség.
  • Képesség az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására.
  • Képesség a tanulás szándékának, céljának kritikus mérlegelésére
  • Képesség az önértékelésre, és tanács, információ és támogatás kérésére

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • Alkalmazkodás, kezdeményezés, rugalmasság, problémamegoldó hozzáállás
  • Egyéni motiváció a tanulásra,
  • Önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére
  • Magabiztosság
  • A tanulás, mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése
  • Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén széles körben való alkalmazására irányuló kíváncsiság.
  1. Kommunikációs kompetenciák

 

A tanuló a nevelés-oktatás kezdeti szakaszában kommunikációs szándékkal anyanyelvén, majd más nyelven szóban, írásban, valamint digitális eszközök felhasználásával, olyan információcserét folytat, amely a gondolatok, érzések és tények hatékony kifejezését, valamint értelmezését teszi lehetővé.

A kommunikáció egyes tanulók esetében alternatív kommunikációs módokon valósul meg. Az információcsere a hagyományos vizuális és auditív, valamint a komplexitást új összetételben hordozó digitális csatornák széles körére terjed ki; az interakció a tudományterületek, a művészetek, illetve a társadalmi kontextusok széles skáláján valósul meg.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztése

Feladatunk:

A tanítványainkat képessé kell tennünk gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésére és értelmezésére, a helyes és választékos nyelvhasználatra, a képesség alkalmazására a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidős tevékenységekben

Elsősorban a következő nyelvhasználati képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, szövegértő olvasás (különböző szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésből történő olvasás) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése)
  • szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különböző típusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása, megírása, az írás folyamatának ellenőrzése (a kigondolástól a korrektúrázásig)
  • kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelő alakítása.
  • információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából
  • segédeszközök használata
  • saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése. helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása
  • összetett szövegek ill. szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különböző technikák (jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével
  • releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban
  • a személyes és kulturális gazdagodás forrásainak és lehetőségeinek azonosítása a kapott közlésekben

Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk:

  • olvasás,
  • írástechnika,
  • helyes beszéd,
  • helyesírás,
  • nyelvi helyesség,
  • viselkedési kultúra,
  • stílusérzék
A kulcskompetencia kialakításához a következő ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:
  • szókincs
  • a nyelvtan, nyelvtani szabályok
  • a nyelvi funkciók
  • a szóbeli kapcsolattartás fő típusai
  • az irodalmi és nem irodalmi szövegek fajtái
  • a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságai, stílusjegyek
  • a nyelv és a kommunikáció változásai különféle helyzetekben.
Törekszünk az alábbi attitűdök kialakítására:
  • Mások megismerésének az igénye
  • Magabiztos fellépés, ha nyilvánosság előtt kell beszélni
  • Motiváltság a nyelvi közlésre
  • Az esztétikai minőség tisztelete, a szavak / kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban
  • Az irodalom szeretete
  • A kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése
  • A másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés
  • Tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák időben, különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetően

A biztos kommunikációs készség fejlesztése:

  • Megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása
  • Változatos köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás
  • Kulturált nyelvi magatartás – a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
  • Kifejezőképesség – az aktív szókincs gazdagítása, érzékletességre való törekvés, tömör és világos kifejezésmód
  • Az értelmes beszéd – a mondanivaló egyszerű, mások számára érthető, hatékony, a köznyelvi normákhoz alkalmazkodó, nyelvileg is helyes, pontos, szabatos tömör és világos közlése, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése,
  • A különféle közlések megértése különféle helyzetekben,
  • A nyelvi problémaészlelés képessége

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni tudás (szövegértés) kialakítása:

  • Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség – az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás
  • Szövegelemzési eljárások alkalmazása ( a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, szöveg tagolása, tények, , adatok kiemelése, ok-okozati kapcsolat felismerése, , a szóbeli összefoglalás elvégezése)
  • Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.
  • Vázlat ill. jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve ill. fokozatosan önállósulva
  • A közlésekből ismeretek, információk szerzése
  • Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.
  • Releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó írni tudás (szövegalkotás) kialakítása

  • Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával
  • Az írás folyamatának ellenőrzése
  • Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika
  • Érvek meggyőző módon történő megfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének meghallgatása, olvasása
  • Vázlatkészítés tanári segítséggel.
  • Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyakorlása.
  • A közlésekből ismeretek, információk szerzése.
  • Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása.

Kommunikáció idegen nyelven

 

Az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:

  • Az idegen nyelvek ismerete: a szókincs és a funkcionális nyelvtan
  • A verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusai
  • A társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n az egyéni igények és szükségletek szerint
  • A szóbeli üzenetek megértésének képessége
  • A beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának képessége
  • Az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának és megértésének képessége
  • A segédeszközök megfelelő használatának képessége
  • Az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő elsajátításának képessége
  • A közvetítés és az interkulturális megértés készsége

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • A kulturális különbségek és sokféleség tisztelete
  • A nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.
  • Elkötelezett a nyelvhelyesség iránt; törekszik a nyelv gazdagságát és szépségét érvényesítő igényes kifejezésmódra.
  1. C) Digitális kompetenciák

 

A digitális kompetenciák magukban foglalják az információk keresését, felhasználását és az adatok kezelésének készségeit, a digitális platformokon folytatott kommunikációt és együttműködést, a digitális tartalmak létrehozását és alakítását (beleértve a saját használatú algoritmusok megalkotását és a programozást is).

Tartalmazzák továbbá a biztonságos eszközhasználatot (beleértve az e-világ lehetőségeinek kihasználásához és a kiberbiztonsághoz szükséges kompetenciákat is), valamint a problémamegoldást.

A tanuló digitális kompetenciáit változatos helyzetekben és szerepekben, az iskolai feladatok megoldásában és a mindennapi élet különböző területein, önállóan és másokkal is együttműködve képes alkalmazni céljai megvalósítása érdekében.

 

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

  • A természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában.
  • A fő számítógépes alkalmazások, mint például a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés,
  • Az internet által kínált lehetőségek megértése, az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)
  • Az egyénnek értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt
  • Tudatában kell lennie az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használata etikai elveinek.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) magabiztos és kritikus használatára való képesség
  • Képesnek kell lennie az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében.
  • Rendelkeznie kell a releváns és irreleváns információ vagy félrevezető információ, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képességével, megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • önálló és csapatmunkára való hajlandóság
  • a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség
  • tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőségét szabályozó küszöb, ellensúlyozásképp annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „hozzáférhető” és „elfogadható” közötti különbségtétel képessége
  • magánjellegű kérdések érzékeny kezelése
  • Az IST használata kritikus és megfontolt hozzáállást követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében;

A kompetenciát támogatja továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés

 

  1. D) Matematikai, gondolkodási kompetenciák

 

Az iskola a tanulók tudásalapú világképének kialakításához, valamint a technológiaalapú fejlődés megértéséhez és kritikus értelmezéséhez a tudományos és technológiai gondolkodás kompetenciáinak fejlesztésével járul hozzá. Ezen kompetenciák folyamatos fejlődése magában foglalja azokat a folyamatokat, amelyek meghatározóak a kvantitatív és kvalitatív adatok összegyűjtése, rendszerezése, az információk különböző logikai eljárásokkal történő átalakítása, értelmezése és elemzése terén. A tanuló modellek segítségével gyakorolja a jelenségek közötti összefüggések értelmezését, illetve a rendelkezésére álló adatok és tények kritikai és kritikus mérlegelése, elemzése alapján történő következtetési és döntési folyamatokat.

 

A kompetencia fejlesztendő készség és képességterületei:

Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás

Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, mennyiségi következtetés, érvelés

Kommunikációs képességek: nyelvi képességek, nyelvi fejlettség, relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, olvasási sebesség, térlátás, térbeli viszonyok, hosszúságbecslés, rész-egész észlelése, észlelési képesség

Tudásszerző képességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség)

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • a matematika, a társadalomtudomány és a természettudomány modelljeivel való megismerkedés.
  • adatgyűjtő, adatelemző eszközök, módszerek, ismerete
  • matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban, matematikai úton történő indoklás stb.
  • elvonatkoztatás és általánosítás, matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévő modellek alkalmazása az adott kérdésre
  • matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése (jelek és képletek), és a természetes nyelvvel való kapcsolatuk megértése
  • kommunikáció a matematikában, a matematikáról és a matematika segítségével
  • segédletek és eszközök használata (az informatikát is ideértve)
  • az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása a mindennapok során, otthon és a munkahelyen
  • A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése
  • A technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés)
  • Az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel,

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

  • A matematika terén szükséges tudás magában foglalja a számok, mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét. A számtani tudás az összeadás és kivonás, az osztás és a szorzás, a százalék- és arányszámítás fejben és írásban történő önálló, megbízható és hatékony problémamegoldó alkalmazása a legkülönfélébb hétköznapi élethelyzetben
  • A matematikai kifejezések, koncepciók és fogalmak ismerete; ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit
  • Különbségtétel különböző matematikai megállapítások között (állítással vagy feltételezéssel van-e dolgunk stb.)
  • Annak ismerete, hogy milyen kérdésekre adható matematikai válasz
  • Egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete – mi (nem) számít matematikai bizonyításnak
  • A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák
  • A műszaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések ill. következtetések levonása céljából
  • Képesség arra, a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére és a hozzájuk vezető következtetések és indoklás közlésére

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • „a számoktól való félelem” leküzdése
  • a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülő problémák megoldására
  • az igazság tisztelete
  • törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére.
  • kritikus helyzetekben megalapozott információkra, tényekre és bizonyítékokra támaszkodó döntésekre törekszik
  • A tudomány és technika kritikus értékelése
  • Kíváncsiság
  • Az etikai kérdések iránti érdeklődés
  • A biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet
E) A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

Az iskola feladata, hogy a tanulók iskolai jelenlétének és tevékenységének irányítása és megszervezése során támogassa a hatékony és kiegyensúlyozott társas kapcsolatok, a pozitív énkép, illetve a változásokhoz is alkalmazkodni tudó egyéni életmód kialakításában alapvető jelentőségű készségek megszerzését.

A személyes és társas kompetenciák kialakítása során az iskola külön hangsúlyt helyez a testi egészséggel, a szocio-emocionális jólléttel, a biztonsággal, az emberi kapcsolatokkal, a hétköznapi technológiai eszközök használatával, valamint a személyes pénzügyi tevékenységek lebonyolításával és a fogyasztás megtervezésével, megszervezésével kapcsolatos kompetenciákra, valamint azokra a társadalmi kompetenciákra, amelyek fejlődése révén a tanulóban tudatossá válik, hogy mit jelent felelősségteljes állampolgárként élni és a társadalmi élet területein aktívan részt venni.

 

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

  • A társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete. Mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat.
  • A személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni.
  • Az egyén lakóhelyéül szolgáló ország nyelvének megtanulása.
  • Az ország alkotmányának ismerete és megértése.
  • A helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai folyamatokban releváns intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése.
  • A nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete.
  • Olyan fogalmak ismerete, mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör a demokrácia, az állampolgárság.
  • A változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre.
  • A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete.

A következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • Bizalom és empátia mások iránt.
  • Az agresszív és erőszakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés.
  • Építő módon megvalósuló kommunikáció különféle környezetbern.
  • Különféle nézőpontok kifejezésének és megértésének képessége.
  • Bizalmat keltő módon való tárgyalás képessége.
  • Képesség az együttérzésre.
  • A stressz kezelése.
  • Kritikai érzékkel történő újságolvasás.
  • A közösség/szomszédság által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel, hatékony együttműködés másokkal a közügyekben, szolidaritás és érdeklődés a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában.
  • A személyiség önvezérlő (a belső igények felismerésének és megfogalmazásának) képessége
  • realitásérzék (törvények és szabályok betartásának képessége).
  • Szenzibilitás (az egyes tettek következményei belátásának, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele).
  • Szociális extenzivitás (a társadalmilag elfogadott magatartási normák csoporton belüli betartása).
  • A legitimitás vizsgálatának (a deviancia felismerésének, a szélsőséges magatartástól való elhatárolódásnak) a képessége.
  • A kapcsolatteremtés képessége.
  • Kommunikáció.
  • A társadalom viszonyai közötti eligazodás képessége.
  • A demokratikus társadalomban való kompetens részvétel képessége.

 

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • Mások iránti érdeklődés és tisztelet.
  • Kompromisszumkeresés.
  • Feddhetetlenség.
  • Együttműködés.
  • Magabiztosság.
  • Integritás.
  • Az egyénnek érdeklődést kell mutatnia a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége tekintetében, és tisztelnie kell másokat, valamint felkészültnek kell lennie az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt.
  • Különböző vallási és etnikai eredetű csoportok értékrendbeli különbözőségének megértése és értékelése.
  • Mások (értékei és magánügyei) iránti kiegyensúlyozott tolerancia és tisztelet, az antiszociális viselkedés elleni fellépésre való indítottság.
  • Hovatartozás érzése: az egyén helye a szűkebb közösségben, az országban és a világban.
  • A társadalmi sokféleség és kohézió támogatása.
  • Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
  • A különféle vallási vagy etnikai csoportok értékrendszerei közötti különbségek tisztelete és megértése.
  • Azon érzés kimutatása, hogy valaki egy környékhez, országhoz, az EU-hoz, általában Európához és a világ (egy részéhez) tartozik.
  • Annak vágya, hogy valamennyi szinten részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban.
  • A társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása.
  • Az arra való készség, hogy az egyén tisztelje mások értékeit és magánéletét.

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával kívánjuk biztosítani.

A szociális kompetenciák kialakítása lehetővé teszi:

  • a közösség létrehozását, demokratikus működtetését,
  • az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal.

Az interperszonális kompetencia birtokában a tanuló másokkal való interakció révén személyes és közéleti kontextusokban egyaránt képes lesz hatékony és konstruktív társadalmi részvételre, problémamegoldásra.

 

 

  1. F) A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

 

A tanuló ezen kompetenciák elsajátításával képessé válik arra, hogy értékesnek tartsa a kreatív ötleteket és produktumokat, az innovatív tevékenységeket, és önmaga is kreatív alkotásokat hozzon létre egyes tanulási területeken, valamint képessé válik az esztétikai átélésre és az önkifejezésre művészeti eszközökkel. A tanulók megtanulják értékként kezelni, hogy a saját gondolataik kifejezését és mások véleményének befogadását sokféle szempont alapján képesek megvalósítani.

 

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • A legkülönfélébb témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, előadó művészet, képzőművészet, fotóművészet, iparművészet, divat, videó művészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség. Képesség arra, hogy az egyén össze tudja kapcsolni saját kreatív és kifejező nézőpontját mások véleményével. Az egyéni alkotói, művészeti nézetek ütköztetése mások ilyen irányú megnyilatkozásával.
  • Az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklődés alapja.
  • Önkifejezés.
  • A művek és előadások tisztelete és élvezete.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • A sokféleség tiszteletével egyesített identitás érzete az alapja a kulturális kifejezés iránti tiszteletnek és nyitott megközelítésnek.
  • A pozitív megközelítés lefedi továbbá a kreativitást, és az arra való hajlamot, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklődés révén finomítsuk esztétikai befogadóképességünket.
  • Elfogadóan viszonyul a kiemelkedő életművekhez, teljesítményekhez, és nyitott azok befogadására.
  • Követendő és ápolandó értéknek tartja a magyar történelmi és kulturális hagyományokat.
  • A kreatív találmányok és művészeti alkotások értékteremtő és személyes életmódot befolyásoló szerepét elismeri.

 

 

  1. G) Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

 

A munka világához kapcsolódó kompetenciák birtokában a tanuló nyitottá válik különböző munkakörökre és az azokhoz tartozó szerepek betöltésére, jellemző rá a vállalkozási hajlandóság, a kezdeményező hozzáállás és az új ötletek iránti pozitív attitűd, a jövőbe vetett bizalom, valamint a munkavégzéshez szükséges készségek minőségi szintű kialakítása.

 

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

  • Az elérhető lehetőségek ismerete a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében,
  • A gazdaság működésének átfogóbb megértése.
  • A pénz világában való tájékozódás.
  • A tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás.
  • A tanulónak tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetének, és annak, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni.
  • Tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek is.

 

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

  • Az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez.
  • A proaktív projektmenedzsment készségei (pl. a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése és feljegyzés).
  • Egyénileg és csapatban is képes legyen valaki dolgozni. együttműködésen alapuló munka egy team tagjaként.
  • Az egyén erős és gyenge pontjai felismerésének, megítélésének képessége.
  • Kreativitás.
  • Innováció.
  • Az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

  • Kockázatok felmérése és indokolt esetben vállalása.
  • Kezdeményező- és innovációs készség.
  • Proaktív hozzáállás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt.
  • Különböző szerepek vállalása csoporton belül a vezetői szereptől a „követő/támogató személy” szerepéig.
  • A kezdeményezés és a vállalkozói készségek értékelése a legkülönfélébb kontextusokban, pl. otthon, munkahelyen, és közösségben.
  • A célkitűzések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, és/vagy a munkával kapcsolatosak.
  • A változáshoz való pozitív viszonyulás.
  • Az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása.
  • Sikerorientáltság.

2.5   Mindennapos testnevelés

Célunk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása az életkori sajátosságoknak megfelelően

 

Igényt szeretnénk kialakítani tanulóinkban:

  • a mozgás iránt
  • a küzdés iránt
  • a sportjátékok megszerettetéséhez
  • váljék életvitelükké a rendszeres fizikai mozgás
  • az alsó tagozatos testedzés keretében lehetőséget nyújtunk a vízbiztonság eléréséhez
  1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
  2. Tantestületünk közös döntése:
    1. A tanuló a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott 3 tanórán vesz részt (a részvétel kötelező)
    2. A heti öt órás órakeretből a tanuló heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

néptánc, tánc

judo,

művészi torna

labdajáték órákkal.

Kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

 

Manapság a kelleténél több az ügyetlen mozgású gyermek, és életkoruk előrehaladtával egyre jobban csökken mozgásigényük.

Iskolaorvosunk évek óta jelzi, hogy növekszik a testi elváltozás, szervi problémák miatt kezelésre szoruló tanulók száma (gerincferdülés, lúdtalp, tyúkmell, túlsúly, magas vérnyomás, diabetes). Ezért igyekszünk maradéktalanul kihasználni a rendelkezésre álló adottságainkat.

A délelőtti testnevelés órákhoz délutáni sportkörök kapcsolódnak (asztalitenisz, judo, tenisz).

Emellett külön udvari szünetet biztosítunk a tanítási órák közötti mozgásigény kielégítésére.

Délután a napközis foglalkozások keretében törekszünk arra, hogy a gyerekek minél több időt a szabad levegőn tölthessenek.

 

Sportolási lehetőségek

Osztály-csoport

Foglalkozás

Hány óra?

Hol?

Felelősség

1-3. o.

Testnevelés óra

Néptánc/tánc

Művészi torna/Judo

Heti 3 óra

Heti 1 óra

Heti 1 óra

Tornaterem, udvar

Testnevelő tanár/ szaktanár

4-8. o

Testnevelés óra

Tánc (lányok)

Futball (fiúk)

Labdajáték/ korcsolya

Heti 3 óra

Heti 1 óra

Heti 1 óra

Tornaterem, udvar

Testnevelő tanár

Sportkör

Futball, asztalitenisz, kosárlabda, tánc, művészi torna, judo, tánc

Választható

Kiírás szerint

Szaktanárok

Versenyek

Labdarúgás, röplabda, kézilabda asztalitenisz

Választható

Kiírás szerint

Szaktanárok

2.6. Az iskolai értékelés rendszeressége és formái

 

A Köznevelési törvényben megfogalmazott értékelési kategóriákat betartva, iskolánkban a tanév két periódusra oszlik.

Értékeljük a diákok teljesítményét, magatartását, szorgalmát.

  • Iskolánk az ötfokú rendszert alkalmazza, kivétel az 1. évfolyam, valamint a 2. évfolyam első félve, ahol szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
  • Az értékelésről szóló információkat az iskola a 20/212. EMMI rendelet 94.§ meghatározott nyomtatványaiban jegyzi (E-napló, törzslap), illetve értesíti róluk a szülőt (E-ellenőrző, bizonyítvány).
  • A magatartás és a szorgalom értékelése havonta történik.
  • 1. évfolyamon minden évben november 15-ig írásbeli szöveges értékelést adunk a tanulók képességfejlődéséről.
  • 1. évfolyamon félévkor, év végén az E-naplóban előállított értékelőlapon értesítjük a szülőket a tanuló képességfejlődéséről.
  • A 2. évfolyamon a szöveges értékelést már csak az I. félév végéig alkalmazzuk, a II. félévben érdemjegyekkel értékeljük a tanulókat.
  • A tanév végén osztályzattam minősítjük a tanulók teljesítményét.
  • A 3-8. évfolyamon minden tanulónak a félévi és tanév végi minősítéskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból legalább annyi érdemjeggyel, mint a tantárgy heti óraszáma, plusz 2 érdemjegy.
  • Az iskola igazgatója a szakértői javaslatokban foglaltak figyelembevétele alapján egyes tantárgyakból szülői kérésre mentesítheti az érdemjeggyel történő értékelés alól a tanulót. Emellett szöveges értékelést írhat elő, melyre ¼ évente kell sort keríteni. Ebben az esetben az igazgatói határozat iktatószámát a bizonyítványba, törzslapra, e-naplóban rögzíteni kell. Félévkor, év égéén a bizonyítványba az alábbi értékelés kerül:
    • kiválóan megfelelt,
    • jól megfelelt,
    • megfelelt,
    • felzárkóztatásra szorul.
  • A tanév helyi rendje szerint meghatározott időpontban (legkésőbb 45 nappal) a szaktanárok, osztálytanítók az e-naplón keresztül értesítik a szülőket a tanuló tanulmányi eredményéről. Az osztályfőnök nyomonköveti az értesítéseket.

2.7.  Az országos mérések felső tagozaton

Kompetencia mérés 6, 8. évfolyamokon

A kompetencia mérés célja, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai tudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni.

A mérés javítását, értékelését az Oktatási Hivatal végzi. Iskolánk is elvégzi a későbbiekben a mérés eredményeinek elemzését. Szükség esetén intézkedési tervet készítünk fejlesztési, felzárkóztatási, és tehetséggondozási területeken.

A nehézségeket okozó feladatokat kigyűjtjük, a kiemelkedő és a szint alatt teljesítő tanulók értékelésével foglalkozunk.

Célnyelvi mérés 6, 8. évfolyamon

A célnyelvi mérés célja a használható nyelvtudás mérése. Tesztje két részből áll. az eredmények tükrében vizsgáljuk a tanulók kiemelkedő, lemaradó teljesítményét, az iskolában folyó oktatás eredményességet.

Fizikai, fittségi mérés (NETFIT) a 5-8. évfolyamokon

A mérés eredményei tükrében feladatunk az intézményi fejlesztési területek meghatározása, az egyéni eredmények (kimagasló, átlagtól elmaradó) értékelés, fejlesztési tervek készítése.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.8.1 A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei

  • Legyen sokszínű, változatos.
  • Serkentő, ösztönző hatású.
  • Objektív, reális, megbízható, igazságos.
  • Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének.
  • Legyen kiszámítható.
  • Folyamatos, rendszeres.
  • Pedagógiailag, szakmailag kifogástalan.
  • Domináljon a pozitívum, a személyiséget, az értéket tartsuk tiszteletben.

Az ellenőrzés és az értékelés célja

  • Az önértékelés képességének a kialakítása.
  • Motiváció az elképzelt jövőkép elérése érdekében.
  • Viszonyítás a pedagógiai célok és hatás eredménye között.
  • A teljesítményszint és a tudásszint jelzése.
  • Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.
  • Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszerei

  • Az iskola nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
  • A nevelő oktató munka iskolánkra vonatkozó mérési, értékelési rendszere segíti a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka hatékonyságának folyamatos biztosítását.
  • Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és/vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük.
  • Értékelési rendszerünkben a hagyományos, jól bevált formákat választjuk. Az ellenőrzés elméleti tantárgyak esetén óráról órára, folyamatosan szóban és írásban történik, nagyobb szakasz lezárását témazáró feladatokkal, dolgozattal végezzük, évközben megfelelő osztályzattal értékelve, ill. 1. osztályban és 2. osztály I. félévében szöveges értékelést alkalmazva.
  • Iskolánk a tanulói teljesítményt az 1.évfolyamon és 2. évfolyam 1. félév végén szövegesen, 2. évfolyam végén, és 3 – 8. évfolyamokon osztályozással értékeli.
  • Készségfejlesztő tantárgyak esetén a követelmények elsajátítását gyakorlati tevékenység és szóbeli felelet formájában ellenőrizzük. A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan igazodik a tantervben előírt követelményekhez, figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.
  • Az első osztályosok folyamatos ellenőrzésénél óvodásokra emlékeztető jeleket, pontokat, csillagokat, félévkor és a tanév végén szöveges értékelést kapnak.
  • Az etika értékelésének módja eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Órákon csak szöveges értékelést alkalmazunk. Félévkor és év végén „részt vett” minősítést kapnak a tanulók. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Soha nem irányulhat az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

A mérések fajtái a funkció szerint:

Szummatív (lezáró)

  • Alkalmazzuk a tananyag egyes témaköreinek végén, félévkor, év végén
  • Egy- egy mérés időtartama 45 perc
  • A feladatlapok zárt kérdéseket tartalmaznak, megfelelnek a kerettanterv, ill. helyi tanterv követelményeinek.
  • Az értékelés a pontszámok osztályzattá alakításával történik.
  • A megoldási százalékok, az érdemjegyek ismertetése mellett személyre szólóan kiemeljük azokat a feladatokat, amelyeket jól oldottak meg a tanulók.
  • Külön megbeszélést igényel: a kevésbé sikeres feladatoknál az eredménytelenség okainak feltárása (egyéni beszélgetés)
  • Az eredményeket, az értékelést közöljük a tanulókkal (osztállyal, egyénnel) és a szülőkkel (érdemjegy az ellenőrzőben; fogadóórán megbeszélés)

Formatív /formáló, segítő /

  • Alkalmazzuk egy- egy tananyagrész elsajátítása közben.
  • A folyamatról ad információt, megmutatja a tudásszintet, a lemaradást, azt, hogy mi nem működött a tanításban.
  • A feladatlap összeállításakor a kerettanterv követelményeit vesszük figyelembe.
  • Egy- egy mérés időtartama 5- 10 perc
  • Az értékeléskor az elért pontszámokat nem alakítjuk érdemjegyekké, osztályzás nem történik.


Az értékelés fő szempontjai:

A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel

A fejlesztés eredményei, további irányai

A továbbhaladás konkrét feladatai

Diagnosztikus  /innováló /

  • Célja, hogy kimutathatóvá váljon, hogy a tanuló milyen szinten tesz eleget egy tanítási szakaszba való belépés feltételeinek.
  • Alkalmazzuk az 1. évfolyam elején, a 2. évfolyam végén, a 4. évfolyam végén, a 6. évfolyam végén, a 8. évfolyam végén
  • Információkat nyújt az osztályon belüli csoportba soroláshoz. Megfogalmazhatóvá válik az egyénre és csoportra szabott tantervek, tanítási stratégiák és módszerek kiválasztása.
  • Értékelésekor osztályzás nem történi.
  • A teljesítményeket megbeszéljük a tanulókkal (osztállyal, egyénnel), a szülőkkel (szülői értekezlet, fogadóóra), az írásbeli szöveges értékelést az iskolai munkaközösséggel.

Az esszé típusú számonkérés

  • Alkalmazzuk minden feladatkör és értelmi művelet vizsgálatánál, problémamegoldás vizsgálatánál, kreativitás, találékonyság mérésénél
  • Kommunikációs készségek mérésénél
  • Az értékelés osztályzatokkal és szöveges formában történik

Értékelés a tanulói produktumokon keresztül

Olyan ismeretek, készségek értékelésére alkalmazzuk, , melyeket szóbeli, írásbeli feleletekkel nem lehet értékelni.

Az értékelés érdemjeggyel, kiállításon, ill. bemutatón való szerepeltetéssel, szóbeli értékeléssel történik.

  1. Mérés-jellegű feladatsorok (év elején, félévben, év végén, évfolyamdolgozatoknál)

0 – 50 % (felzárkóztatásra szorul)

5I – 76 % (megfelelően teljesített)

77 – 89 % (jól teljesített)

90 – 100 % (kiválóan teljesített)

  1. A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként alkalmazott beszámoltatási formák (írásbeli felelt, tudáspróba, témazáró, stb.)

0 – 40 % (felzárkóztatásra szorul)

4I – 75 % (megfelelően teljesített)

76 – 89 % (jól teljesített)

90 – 100 % (kiválóan teljesített)

Ez az értékelés határ korrigáljon, motiváljon, fejlesszen és adjon megerősítést különösen a gyengébben teljesítő tanulóknak, hasson ösztönzőleg az eredményes továbbhaladáshoz.

Az elégséges alsó határának megállapítása:

Az elégségesért a minimum szintű itemek mintegy 80%-ának teljesítését varjuk el.

A jeles alsó határának megállapítása:

A jelesért meg kell oldani az összes minimum szintű itemet, az átlagos nehézségű itemek 90%-át, továbbá az optimum szinttű itemeknek legalább a felét.

A közbülső kategóriák határának megállapítása:

Az elégséges alsó határa, és a jeles alsó határa közé eső pontszámot lehetőleg három egyenlő részre osztjuk. Ha a helyi tanterv követelményrendszere alapján módosítjuk az itemek minősítését, akkor a pontozási útmutatóban megadott határok értelemszerűen megváltozhatnak.

 

A szöveges értékelés módja

Iskolánk a tanulói teljesítményt az 1. évfolyamokon és 2. évfolyam I. félévénél szövegesen, a 2 – 8. évfolyamokon osztályozással értékeli. Az értékelést olyan folyamatnak tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.

A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A szöveges értékelés a tanítói munkaközösség által tanévenként kidolgozott értékelő lapon történik.

A szöveges értékelés alkalmazásánál törekszünk arra, hogy

  • a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,
  • alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,
  • nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
  • a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,
  • a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
  • minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
  • vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
  • jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés,
  • személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,
  • a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni,
  • konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját
  • és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

 

  1. osztály és 2. osztály első félév

Első osztályban, az első negyedévben (november) a tanulók szöveges értékelést kapnak, ezzel nyitjuk meg a másfél évig tartó portfoliós értékelésüket, melyben minden tantárgyra kiterjedően informáljuk a szülőket. Kiegészítjük rajzokkal, dolgozatokkal… stb.

Kétfele formáját alkalmazzuk:

– egy-egy tanulóra összefüggően megalkotott szöveg

– értékelő lap kiválasztott minősítéssel

   pl: – szóbeli kifejezőkészség: gördülékeny akadozó segítségre szoruló

– önálló feladatmegoldás: önállóan képes dolgozni kis segítséget igényel, problémamegoldásra segítséggel sem képes

– Félévkor szöveges minősítéssel is kifejezzük, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkózatásra szorul. Amennyiben a tanuló előre láthatóan

,,felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, már megelőzően a szülővel együtt értékelni kell a haladást akadályozó tényezőket, és az iskola tesz javaslatot ezek megszüntetésére.

– A 3. negyedévben (április) ismét szöveges értékelést kapnak a tanulók. Ez tartalmaz már olyan konkrétumokat, melyek tükrözik az elérhető és a tényleges tudás közötti különbséget vagy megegyezést. A felzárkóztatásra szoruló tanulók továbbra is részt vesznek a felzárkózatási munkában.

– Év végén a bizonyítványban a már említett kategóriákkal minősítünk, értékeljük a tanulók előmenetelét, melyet az év végére összeállított felmérők komolyan befolyásolnak.

2-4 osztály

Második osztályban folytatjuk az első osztályhoz hasonlóan az értékelést. A féléves szöveges értékelésnek megfelelő mennyiségű információt kell tartalmaznia, hiszen második félévtől a gyereket fokozatosan jegyekkel értékeljük. Figyelmet fordítunk arra, hogy a szülők a fogadóórákon megfelelő mennyiségű információt kapjanak gyermekük fejlődéséről.

Így eben a szakaszban a szülők egyértelműen nyomon követhetik gyermekük tanulmányi előmenetelét. Egy-egy beszámoltatás eredményénél a % feltüntetése mellett az érdemjegy is megjelenik. Mérhető eredmények folyamatos kommunikálása folyik.

Év végén 2. osztályban jegyekkel minősítjük a gyerekek tanulmányi munkáját, ez az értékelés folytatódik 8. osztály végéig.

Az érdemjegyre történő átváltás

Lehetséges minősítések:

– kiválóan teljesített

– jól teljesített

– megfelelően teljesített

– felzárkózgatásra szorul

                 Osztályzat     Szöveges értékelés:                          Minősítés:

                                5D      kiemelkedően teljesített                     kitűnő             

                        5         kiválóan teljesített                              jeles                

                        4         jól teljesített                                       jó                    

                        3         megfelelően teljesített                        közepes           

                        2         felzárkóztatásra szorul                        elégséges        

                        l          nem teljesítette a követelményt          elégtelen           

A tanító vagy tanár, illetve a szakmai munkaközösség egy-egy tantárgyat értékel egy osztályban. Év elején diagnosztizáló, év végén szummatív minősítő értékelést végez. A mérőlapokat úgy állítjuk össze, hogy a minimum követelmények a felmérés 51 %-át alkossák. A %-os arányok osztályzatra váltását a következőképpen határozzak meg.

0-50 (1)

51-63 (2)

64 -76 (3)

77 -89 (4)

90 – 100 (5)

Tanév közben a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjenként formatív értékelést alkalmazunk. Ez az értékelés elsősorban fejleszt, megerősít, és korrigál. A tudáspróbák, részfelmérések százalékos arányát ezért. kissé alacsonyabban határozzuk meg:

0-40 (1)

41 -55 (2)

56 -75 (3)

76-89 (4)

90-100 (5)

Tantárgyi értékelés

Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, és alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál. Tud szabadon, önállóan beszélni (alsó tagozatban kettő, 5-6. évfolyamon három, 7-8. évfolyamon öt percig). Bátran mer kérdezni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságok, illetve hiányosságok tapasztalhatók. Kisebb előadási hibákat vét.

Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelői segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, önállóan kevésbé tud dolgozni. Párbeszéd (kérdés-felelet) alakul ki a tanár és a tanuló között

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre.

Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazításokkal sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Minősítések tanév végén

  • „Kitűnő tanuló” minősítést kaphat az a tanítványunk, akinek valamennyi tantárgyi értékelése jeles, illetve a magatartása és a szorgalma példás.
  • „Dicséretes tanulmányi eredményű” annak a tanulónak az értékelése, akinek valamennyi tantárgyi értékelése jeles, szorgalma példás, magatartása viszont jó.
  • „Jeles” az a tanítványunk, akinek (a magatartásán és szorgalmán kívül) két négyese van a tantárgyi értékelés során, a többi ötös.
  • Valamennyi tantárgy esetében a kimagasló szorgalmat, az átlagon felüli teljesítést a számjegyes értékelés mellett kiegészítheti a dicséretes tantárgyi hozzáállás, amelyet „kitűnő” jelöléssel, és az ehhez járó tantárgyi záradékkal kell feltüntetni a bizonyítványban.
  • Amennyiben ötnél több tantárgyból kap tanítványunk kitűnő tantárgyi megjelölést, akkor a nevelőtestület határozata alapján a tanév zárásakor a tanuló a tantestület szavazata alapján – „általános nevelőtestületi dicséretben” részesülhet. Az iskolában ez a legmagasabb fokú tanulmányi elismerés.

 

 

  1. 8. 2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

  • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia.
  • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.
  • Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák javítására.
  • Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze.
  • Nemcsak változatos értékelési módszerekre törekszünk, hanem a tanulók megfelelő számú érdemjeggyel történő értékelésére is. Minden hónapban legalább 1 jegy kötelező azon tantárgyaknál, ahol heti 2 vagy több óra van. A heti egy órás tantárgyak esetében félévente 3 jegy szükséges
  • A szaktanár az általa adott érdemjegyet beírja az e-naplóba.
  • A szaktanár az általa adott érdemjegyet köteles közölni a tanulóval.
  • A tanulók munkájának különböző módszerekkel történő ellenőrzése, értékelése a következő súlyozással történik az e-naplóban:

·               Értékelési formák

·               Súlyozása (%)

·               írásbeli témazáró dolgozat

·               200

·               szóbeli számonkérés (feleltetés)

·               100

·               írásbeli röpdolgozat

·               100

·               házi dolgozat

·               100

·               projekt munka

·               100

·               teszt feladat

·               100

·               feladatlap

·               100

·               házi feladat

·               50

·               órai feladat

·               50

·               órai munka

·               50

·               beszámoló (félév, év vége)

·               200

  • Osztályozó konferenciát minden félévben minden osztálynak tartunk.
  • A magatartás, szorgalom értékelésébe bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti erkölcsi ítélőképességűket és önkontroljukat.

Az iskolai beszámoltatási formái, rendje

A tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése az oktató-nevelő munka egyik fontos mozzanata.

Az ismeretek számokérésének formái:


  1. a) Szóbeli számonkérések:

Szóbeli feleletek

A szóbeli feleletek során az előző órán elsajátított tananyag tudásának pontosságáról, mélységéről győződhetünk meg. Időben nem hosszabbak 5-10 percnél.

Feladatunk: a tanulókat megtanítsuk felelni a lényegkiemelés gyakoroltatásával, a vázlatkészítés elsajátíttatásával.

A szóbeli feleletekre való felkészülés történhet a tanár által készített vázlat alapján, a tanuló által készített vázlat alapján, ill. a tanuló kiselőadást készíthet.

A szóbeli felelés fejleszti a kommunikációs készséget, a kapcsolatteremtő képességet tanár és diák között, a rendszerező képességet, lényeglátást, logikus gondolkodást, az önértékelést. Gyors visszacsatolást tesz lehetővé, az osztály lehetőséget kap a tananyag ismétlésére

A fogalmak, definíciók, szakszavak és kifejezések használatát meg kell követelni a feleletekben. Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy egész mondatokban szabatosan fejezzék ki magukat.

A szóbeli feleltetés formája lehet egyéni, csoportos, frontális, látens ( a tanuló tanórai aktivitását mérjük)

Értékelése 3-8 osztályban osztályzatokban realizálódik, 1-2. osztályban szóbeli értékelés formájában. A szóbeli felelés bejelentése nem kötelező

A szóbeli felelet értékelésének szempontjai a felelet logikus felépítettsége, a tananyag tartalom teljessége (a helyi tanterv követelményrendszere szerint), a tényszerűség, a szavak, szakkifejezések használata, az önállóság foka, az előadásmód

Órai munka:

Az órai munkában való aktív részvétel és közreműködés esetén

Önálló kiselőadás:

Egy téma önállófeldolgozása és bemutatása. Önállóan vállalt feladat.

Az írásbeli számonkérések

Írásbeli felelet

Az előző óra vagy órák anyagából összeállított feladatok, feladatlapok megoldása

Céljai:

– ellenőrizze a rendszeres felkészülést

– állapítsa meg a tanulók felkészülésének eredményességét

-. adjon visszajelzést a tananyag megértéséről

– mutasson rá a szükséges tanmeneti korrekcióra

– ezekkel az elméleti tudáson kívül gyakorlati feladat megoldási készség is mérhető

– lehetőséget ad arra, hogy összefüggések ismeretéről is képet adjon a tanár számára

Időigénye:

– ne legyen hosszabb, mint egy – egy szóbeli felelet, tehát – 10 perc

Súlya, szerepe az értékelésben;

– arányosan befolyásolja

-. hiányos felkészültség esetén meg kell ismételni, nem maradhat hiányosság

– értékelése lehet osztályzat, vagy szövegben megfogalmazott szintek: kevés, gyenge, átlagos, jó, kitűnő.

Napi gyakoriság:

– fő tantárgyak napi előfordulása esetén 3 alkalomban maximalizáljuk. A beszámoltatás annyit ér, amennyit érdemben javít és értékel a pedagógus.

Tudáspróba

Célja:

  • nagyobb merítésű tananyag, beépülésének mértéke
  • jelölje ki a visszatekintő gyakorlások fejezeteit
  • állapítsa meg a típushibákat
  • vizsgálja a tantárgyhoz kapcsolódó készségek, képességek stb. fejlettségi fokát
  • szűrje ki a felzárkóztatásra szoruló tanulókat
  • mutassa a feladatok megoldásának önállósági fokát
  • tartalmazzon új típusú feladatokat ,,fogadtatás”

 

Időigénye:

– teljes tanóra (45 perc)

– záró gyakorlás részeseként (20 perc). Ebben az esetben kérjük a tanulók visszajelzését – jelentkező sikertelenség esetén újabb gyakorló órát iktatunk be és a tudáspróbát ismételjük meg.

Helye a tanórai sorban:

  • felöleli a teljes tanórát
  • rövidebb változat esetén a házi feladat számonkérése után

 

Napi gyakoriság:

– ne írjon egy tanuló 2 tudáspróbánál többet egy napon, ezek lehetőleg ne essenek a tanítás harmadik harmadára

Súlya, szerepe az értékelésben:

– közepes erősséggel hat a szummatív értékelésre, eredményét egyértelműen különítsük el egy-egy írásbeli feleletétől

– szülői értekezleten a szülőkkel, tanórán a tanulókkal ismertetjük a tudáspróba súlyát meghatározó tényezőket

– a sikertelenül vagy gyengén teljesítő tanuló felzárkóztatása (egyéni foglalkozás, differenciált feladatok, stb.) után ismételjük meg

– a feladatsorokat úgy állítjuk össze, hogy javítása és értékelése, mely az I. fejezetben leírtak szerint történik, fejlesszen, megerősítsen, korrigáljon egyaránt.

Témazáró

Lehetnek központilag kidolgozott feladatlapok, vagy az adott témában a tanulók saját fogalmazásai (magyar nyelv és irodalom). Nagyobb, összefüggőbb témák lezárása után íratjuk meg. Időtartama egy tanóra (45 perc).

Célja:

  • adott témakör ismereteinek, azok megértésének fokmérése
  • összefüggés felismerése
  • tanári módszerek felülvizsgálata
  • önálló gondolkodásmód felismerése
  • felkészülési stratégiák ,,szondázása”
  • a lemaradó tanulók kiszűrése – egyéni foglalkozások tervezése
  • más tárgyban szerzett ismeretek konvertálása (történelem, magyar, rajz, ének)
  • a tartárgyhoz kapcsolódó készségek, képességek jártasságok fejlettségi fokának megállapítása

Időigénye:

– teljes tanóra (45 perc)

Helye a tanórai sávban:

– egy teljes tanóra- tanmenetben tervezett témazáró

Értékelése

Százalékos, illetve az annak megfelelő osztályzat

Napi gyakoriság:

– ne írjon egy tanuló két témazárónál többet egy napon, lehetőleg az első kétharmadában

Témazáró dolgozat esetén javító dolgozat írására van lehetőség:

2-3. osztályban ,1-es, 2-es, 3-as osztályzat esetén.
4-5. osztályban:1-es, 2-es osztályzat esetén
6-8. osztályban nem írhatnak javító dolgozatot, de félévkor és év végén, ha kétes jegyre áll valaki, akkor a tanár által kijelölt témakörből írhat javító dolgozatot.
Mindkét témazáró jegyet be kell írni!

Szintfelmérő

Célja:

– mérje fel az adott tanulócsoportban a tantárgy követelményeinek (év eleji, félévi és év végi) teljesítési szintjét, mely követelményeket a tanterv határoz meg

– minősítse a tanulók teljesítményét a %-os arány feltüntetésével (min:51%)

– határolja be a tantárgy szummatív értékelését (félév, év vége)

– jelenítse meg a tanulási készségeket, jártasságokat stb.

– vesse össze a tanulók teljesítményét

– állapítsa meg az osztályban folyó munka eredményességét illetve sikerességét (okok megkeresése)

– szülők objektív tájékoztatása

– visszajelzés egyértelműsége

– az iskolák közötti zökkenőmentes átjárás biztosítása

–  tükrözze a minimum és optimum szint beállási arányát

Időigénye:

– alsó tagozatban ne legyen több egy óránál, a felsőben elképzelhető összevont 2 órában

Helye a tanórai sávban:

– teljes tanóra: tanmenetben tervezett felmérő

Napi gyakoriság

– ne írjon a tanuló napi 1 felmérőnél többet, ha mégis erre sor kerül (p1.központi mérés) a két mérés között pihenőidőt biztosítunk a tanulóknak

Súlya:

A mérőlapokat úgy állítjuk össze, hogy a minimum követelmények a felmérés 51%-át alkossák. Mindezekről a szülőket a megfelelő fórumon tájékoztatjuk.

 

 

 

 

 

 

2. 8. 3. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai

 

  • Az NKT 57.§ (1.) bek. alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha – az e bekezdésben foglalt kivétellel – az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
  • NKT 57. § (1.) Az intézményvezető a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az 1. évfolyam megismétlését akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.
  • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége, vagyis több mint 50%-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Ha a tanulót az első évfolyamon mentesítettük az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

  • A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról az iskola igazgatója dönt.
  • A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
  • A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
  • Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy – három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tesz.
  • A második – nyolcadik évfolyamon, a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból (a készségtárgyak kivételével) osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
    • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse
    • részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét amiatt, hogy a tanévben 250 tanítási óránál többet mulasztott és emiatt érdemjeggyel nem volt értékelhető
    • magántanuló volt.
  • Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

2.9. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Alsó tagozat

Tanulóink kapjanak házi feladatot, délelőtt jelöljük ki az elvégzendő feladatokat (leckefüzet, üzenő füzet).

A házi feladat (önálló munka) időtartama max. 15 perc tárgyanként, szóbeli esetén (irodalom, környezetismeret, stb.) 20 perc, de akkor nem adunk írásos jellegű feladatot. Így 2-3 tantárgy esetén sem több a maximalizált 1 óra tanulási időnél (alsó tagozaton).

A pénteken feladott házi feladat nem hétvégi házi feladat, hiszen pénteken megoldható, praktikus szempontok miatt marad, ha a megoldási határidő legkorábban hétfő. Terjedelme nem haladja meg a más napokon feladottakét.

Tanítási szünetre nem adunk házi feladatot, hiszen leginkább egyszerre, a szünet utolsó napján készülnek el. Nem is előzi meg pontos, napra kész felkészítés. A szóbeli házi feladat minél hamarabb jelenjen meg, azzal a feltétellel, hogy ne öncélú memoriter legyen.

Az írásbeli munkák gyakorló jellegűek, megalapozott ismeretekre támaszkodnak.

A gyűjtőmunka szorgalmi jellegű házi feladat. Elvégzése szerepet kap az értékelésben.

A házi feladatok minőségi elvégzése számítson bele a tantárgyi teljesítmények értékelésébe. (lásd ,értékelés” fejezet). A feladatok tartalmi kérdéseket céloznak, nem üresen maradt feladatsorok gépies kitöltésében merülnek ki, így mint minden tanulói tevékenységet értékeljük. (Ki-ki értékelési rendszere szerint pont, csillag, + stb.)

 

Felső tagozat

A tanulók számára a tanórán megtanított új ismeretek begyakorlására szükséges a házi feladatok elkészítése. Ezért a tanórai anyag elmélyítéséhez a tanárt szóbeli és írásbeli házi feladatot ad fel. Ezek az önálló tanulást is segítik mind módszerben, mind időbeosztásban. A házi feladatok elkészítésére, megtanulására, gyakorlására naponta legalább 2 órát kell biztosítani. (képesség, koncentráció, a megtanulandó anyag befolyásolhatja) Az otthoni feladatokat a szaktanárok úgy adják fel, hogy azt minden tanuló,- a gyengébb képességű is önállóan is el tudja készíteni, ha a tanórán figyelt, vagy a tankönyvet használja. Meg kell a tanulókat arra tanítani, hogy a házi feladatokat nem a szüleiknek, hanem nekik kell megtanulniuk, gyakorolniuk.

A házi feladatok kijelölésénél figyelembe veszi a szaktanár, hogy a gyenge képességű tanulók nagyobb hangsúlyt fektessenek a begyakorlásra, elmélyítésre. A tehetséges tanulók számára nehezebb, gondolkodtatóba, esetleg az ismeretek kani összefüggéseket láttató, kreatív gondolkodást elősegítő feladatok elkészítését is elvárhatja a szaktanár.

A házi feladatok ellenőrzése a szaktanár feladata.

A szóbeli házi feladat jelentheti a tankönyv leckéjének többszöri elolvasását, vagy fogalmak, definíciók szó szerinti megtanulását. A magyar nyelv és irodalom tantárgyból a tanár által kijelölt versek könyv nélküli elszavalását. Szóbeli házi feladatot jelent azt is, amikor a tankönyv leckéjét saját megfogalmazásban kell a tanulónak felmondani (pl. történelem). A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a szóbeli házi feladatok megtanulására és felmondásara csak korlátozott idő és lehetőség van, mert a tanulók figyelme, tanulási technikája, tempója egyéni. Ezért ezzel otthon is kell foglalkozni. A tanulók szóbeli házi feladata mindig annyi és olyan lehet, amelyet önállóan, a szülők segítsége nélkül is meg tud tanulni. Az írásbeli házi feladat jelentheti a munkafüzet kitöltését, feladatok megoldását, gyakorlását, fogalmazás írását. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon az írásbeli házi feladatok elkészítése fontos a tanuló számára. Lehetősége van tanárai vagy társai segítségét igénybe venni. El kell érni, hogy a gyenge tanulók is lehetőleg önállóan készítsék el a házi feladatokat.

A hétvégéken, tanítási szünetekben is szükséges, hogy a tanulók a tananyaggal foglalkozzanak, hiszen az ismeretek elmélyítéséhez hosszabb idő és gyakorlás szükséges. Ezért ezekre az időre is kapnak a tanulók házi feladatokat. A szaktanárok feladata, hogy a szóbeli és írásbeli feladatok mennyisége annyi legyen, hogy a megoldásuk és megtanulásuk mellett maradjon idő a pihenésre is. Inkább a gyakorlás és elmélyülés, illetve az ismeretek szinten tartása legyen a házi feladatok kijelölésénél a fő szempont. Lehetőleg már a feladáskor a tanár jelölje meg, hogy mennyi idő alatt tart a megoldhatónak, illetve hosszabb szünetek esetén milyen időbeosztás szerint célszerű a házi feladattal foglalkozni.

2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk:

  • a következő tantárgyakat
  • Angol nyelv 1-8.o.
  • Kultúra és civilizáció/Culture and Civilization 4-8.o.
  • Anyanyelvi angol 5-8.o.
  • Magyar nyelv és irodalom 5-8.o.
  • Matematika 5-8.o.
  • Vizuális kultúra/Art 1-4.o.
  • History of Art5-8.o.
  • Digitális kultúra 3-8.o.
  • Technika és tervezés/Arts and Crafts 1-7.o.
  • Művészi torna 1-3.o.
  • Judo 1-3.o.
  • Tánc 4-8.o.
  • Foci 4-8.o.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók        

A csoportbontások szervezésének típusai:

  1. a) létszámarányos csoportbontás
  2. b) képességszint alapján történő csoportbontás
  3. c) nemek szerint (sport)

Csoportbontás, egyéb foglalkozások szervezésének elvei

  • képességek, hatékonyság, eredményesség
  • létszám- fenntartó engedélye
  • differenciálás
  • tanulói érdeklődés alapján

Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert:

  • elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv)
  • a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott
  • a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását

Egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerülnek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,          

 

Csoportba sorolás szempontjai:

– szakmai szempontok 

  • a tantárgyból elért eredmény
  • tanuló szellemi képességei
  • szülői igény

– létszám

Tanulóink a kötelező tanórai foglalkozásokon történő részvétel mellett egyéb, választható (nem tanórai) foglalkozásokon is bővíthetik tudásukat.

 

A kiegészítő foglalkozások (egyéb foglalkozások) szervezésének elvei:

–     adjunk lehetőséget tanulóinknak személyiségük sokoldalú fejlesztésére

–     elégítsük ki a tanulók speciális érdeklődését 

–     teljesíthessük a társadalomnak az iskolával szembeni elvárásait

–     modern korunk tudományos vívmányait is nyomon követhessék tanulóink

– lehetőséget adunk arra is, hogy tanulóink megismerhessék nemzeti és európai hagyományainkat

–     elégítsük ki a tanulók mozgásigényét

–     tanulóink megmutathassák tehetségüket a kötelező tanórák keretein kívül is.

–     törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.

–     szakmai szempontok érvényesülése

 

Az egyéb (nem tanórai) foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük a következő szempontokat és lehetőségeket:

–     rendelkezésre álló órakeret

–     a különböző foglalkozások indításának személyi feltételei

–     tanulóink körében milyen foglalkozások iránt mutatkozik érdeklődés

–     a szülők körében milyen igények fogalmazódtak meg

–     milyen tárgyi és épületbeli feltételei vannak a különböző foglalkozások indításának.

  • létszám

A foglalkozások iránt igényt minden tanév szeptember hónapjában mérjük fel. Közülük azok az igények tudnak teljesülni, melyekre legalább egy-egy csoportként megszervezhető érdeklődő van. (legalább 6-10 fő)

A felmért igények alapján foglalkozás vezetésére elsősorban saját kollégáinkat kérjük fel.

Amennyiben pedagógusaink között nincsen hozzáértő avagy vállalkozó személy a csoport indítására, abban az esetben külső szakembert (aki lehet óraadó, szülő stb.) kérünk fel a feladatra.

A foglalkozások sora – az igények alapján – évről-évre változik. Az adott tanévben induló foglalkozások megnevezése az éves munkatervben található.

 

A napközis csoportok, tanulószobai csoportok szervezése, a csoportba sorolás rendje

Alsó tagozaton (1-4. évfolyamig) osztályonként külön szerveződnek a napközis csoportok.

Az 5. és 6. évfolyamon is külön csoportban, tanulószoba keretében készítik el a gyerekek a házi feladatukat.

A 7. és 8. osztályosok igény szerint, a fent említett két tanulószobás csoporthoz kapcsolódnak az alacsony létszám miatt. Így számukra is tudunk biztosítani délutáni tanulószobai ellátást.

2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban a testnevelést tanító pedagógusok évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérik a tanulók fizikai állapotát. Célunk ezzel az 5-8. évfolyamon a tanulók állóképességének, erejének, hajlékonyságának és testösszetételének vizsgálata. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A hiányosságok, problémák feltárása, a tanulók életmódjának ismerete az alapja mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésének.

NETFIT® program (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik körében. Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal. Ez a három fő komponens:

  • a kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás), aerob fittségi (állóképességi) profil
  • a vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság), vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profil
  • a testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index), testösszetétel profil

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége

Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt

– alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A testnevelés órák feladata továbbá a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása: a biomechanikailag helyes testtartás megtanítása és automatizálása. A felmérések eredményeit a testnevelést tanítók kötelesek úgy vezetni, hogy a tanulók fizikai állapotának változásához szükséges adatok évről-évre követhetőek legyenek.

Fontos, hogy a mérés eredményeit a tanulókkal és a szülőkkel együtt értelmezzük, értékeljük.

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

 

2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei

 

Alapelvek

  • Az egészség alapvető érték
  • Az egészségnevelés tudatformáló folyamat (felvilágosítás, ismeretterjesztés, oktatás)
  • Az egészségnevelés magatartásformálás (gyakorlás, aktív közreműködés, öntevékenység fejlesztése, szokások kialakítása).
  • Az egészségre nevelés ösztönzés, megőrzés, megelőzés, javítás és gyógyítás.
  • Az egészségnevelés integrálódik minden nevelési területtel. Része minden tantárgynak. Nincsen olyan tanóra, foglalkozás, óraközi szünet, verseny stb., amelyben ne lenne egészségnevelési feladata a pedagógusnak.
  • Minden tevékenység során tekintettel kell lenni a gyerekek testi, lelki egészségére.
  • Az egészségnevelésnek megalapozó jellege van a nevelési folyamat egészében.

Általános követelmények, feladatok:

  • A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése, 2, 4, 6, 8. évfolyamokban. Ennek keretében:
    • teljes fizikális vizsgálat,
    • kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, melynek alapján szakorvosi ellátásra irányítása
    • kötelező adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint 2, 4, 6, 8 évfolyamokról
    • az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés, annak végrehajtásának ellenőrzése.
    • járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a Fővárosi Népegészségügyi Intézetének értesítése.
    • a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése
    • elsősegélynyújtás
    • részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
    • környezet-egészségügyi feladatok
    • az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabályok szerint az Egészségügyi Könyvben (26/1997.(IX.3) NM rendelet)
    • Az iskolafogászati ellátás a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet alapján történik.
  • A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztosítása, higiénés kultúra megalapozása az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és eszközök használatának elsajátítatása.
  • A fiatalok egészséges életmódjának, napi-, életrendjének szervezése; fizikai és pszichikai edzettségük fokozása, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése.
  • Egészségvédelem szokásrendjének kialakítása.
  • Környezetvédelem ismeretrendszere, szokásai, gyakorlati megoldásai.
  • Szabadidejét töltse el tartalmasan, változatosan.
  • Legyen esztétikai érzéke, ízlésé, kulturált külső megjelenése.
  • Éljen egészséges életet.
  • Testi fejlettsége feleljen meg életkorának. Sajátítsa el a ritmikus- és mozgáskultúrát.
  • Lássa be, hogy a testi képességek fejlesztése szükséges, hogy fokozni tudja a fizikai állóképességet és erőnlétet.
  • Egészségügyi kultúra elsajátítása.
  • Legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának otthoni és iskolai környezetének gondozottságára, higiéniájára, kerülve a felesleges kozmetikumok használatát.
  • Rendelkezzék az egészséges táplálkozás, kulturált étkezés szokásaival, ismerje a fogyókúra veszélyeit.
  • Ne dohányozzon, tartózkodjon az alkohol fogyasztásától és a drogtól.
  • Öltözködése legyen célszerű és ízléses.
  • Ügyeljen egészségének megőrzésére, sportoljon, kiránduljon, eddze szervezetét, erejét, ügyességét, gyorsaságát, kitartását és teherbírását.
  • Legyen igénye az egészséges életkörnyezetre és tudja, hogy mit tehet a szűkebb vagy tágabb környezetéért.
  • Ismerje a környezetre káros anyagokat és ennek hatásait az élő szervezetre, egészségre.
  • Vegyen aktívan részt a környezet védelmében.

2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

 

Alapelvek

A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja.

  • Fenntartható fejlődés:

Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékének esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A környezet és a természeti erőforrások megőrzése a jövő generációja számára.

  • A feltételek:
  • A Föld életképességének, a fajok sokféleségének megőrzése
  • Arányos társadalomszerkezeti fejlődés ( a gazdaság, a politika, a kultúra egyenrangúsága)
  • A természettel harmonizáló társadalom kialakítása
  • A gazdasági növekedés és a Föld eltartóképességének összhangja
  • Az ökológiai morál terjesztése
  • Az életközösségek tisztelete és védelme
  • Az egyéni szokások, viszonyulások megváltoztatása
  • A fejlesztés és megőrzés integrálásához szükséges nemzeti, nemzetközi együttműködés kialakítása

A környezeti nevelés alappillérei:

  • Ökológiai szemlélet
  • A fenntartható környezetharmonikus életvitel

A környezeti nevelés helye:

  • Jelen van az iskola mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban. Az iskolai élet szerves része.
  • A környezeti nevelés megvalósul az iskolában – a tanítási órákon, a tanítási órán kívül- és az iskolán kívül.
  • A nevelési folyamatba bevonjuk a családokat.
  • Kapcsolatokat alakítunk ki helyi közösségekkel is.

A környezeti nevelés megvalósul:

  • a tanítási órákon (szaktárgyi és osztályfőnöki órákon)
  • a tanítási órákon kívül (iskolai és osztály rendezvények, akciók)
  • a szabadidős tevékenységekben (iskolai és osztályprogramok formájában)
  • a napközis foglalkozások keretében
  • a tehetséggondozás terén.(házi verseny, szakköri tevékenység keretében)

A környezettel kapcsolatos információk különböző tantárgyakba történő integrálásának célja:

  • fokozza az üzenet átadásának hatékonyságát, ha többféle módon is megjelenik,
  • több tanárt és témát von be a programba,
  • folyamatosan tudatosítja azon készségek fontosságát, amelyeket a tanulók majd a saját életükben felmerülő környezeti problémák megoldásában hasznosítani tudnak.
  • A környezeti nevelés eredményeképpen a tanulók
  • a természet és a létesített környezet értékeire érzékeny,
  • környezetük állapotáért felelősséget vállaló,
  • cselekvésre kész,
  • környezettudatos,
  • konstruktív életvezetésre képes állampolgárokká válnak.

Célkitűzések

 

  1. A) Az ökológiai kompetencia megteremtése

Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása

  • Az emberben eredendően meglévő természeti erények, belső késztetések kibontakoztatása
  • A tanulók alakuló értéktudatának formálása
  • Ökológiai morál kifejlesztése
  • A természet törvényeinek megismertetése
  • Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése
  • A személyes és a közös társadalmi- természeti felelősségtudat kialakítása
  • Az együttműködési képesség fejlesztése
  1. B) Környezettudatos magatartás kialakítása
  • A természet történetének, folyamatainak, szerkezetének, funkcióinak, élő és élettelen létezőinek megismerése
  • A létfenntartásért folytatott tevékenységekben a természet törvényeinek betartása, a célok eléréséhez csak indokolt mértékű természeti kincsek felhasználása
  • A természet törvényeivel harmonizáló technológia alkalmazása
  • Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával.
  • Önzetlen, előrelátó, segítőkész együttélés bolygónk élő és élettelen létezőivel
  1. C) A kulturált állapot elérése
  • A tanuló megismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket, a maga meggyőződése szerint hisz bennük
  • Átéli, hirdeti az élet tiszteletét, szeretetét
  • Belső világát a külső világgal összekapcsolja a képzelet által
  • Ismeri, tiszteletben tartja a természet törvényeit
  • Képes a természettel kapcsolatos konfliktusokat kezelni
  • Alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra képes
  • Saját magáért, másokért, a környezetért felelősséget érez
  • Célja a természet harmóniájának megőrzése
  • Látja az egészséges környezet és a saját egészsége közötti összefüggést
  • Vallja, hogy az egészséges környezet csak összefogással hozható létre
  • A pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás jellemzi
  • A tenni akarás, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia jellemzi

 

  1. D) Rendszerszemléletre nevelés
  • A tanulókat képessé kell tenni a tanórai ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására
  • Meg kell érteniük, hogy az egész világ összefüggő összetett élő rendszer, az ember kölcsönhatásban áll más, nagyobb részrendszerekkel, döntései kihatnak a környezet sorsának alakulására, minden egyes cselekedet reakciókat vált ki, melyek csak részben kiszámíthatóak
  • Közös a felelősség, közös erőfeszítéseket kell tenni a környezet megóvására
  • Fontos a globális összefüggések felismerése, a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása és az, hogy az okokat a tanulók azonosítsák saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni
  1. E) A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
  • Minden földi élet önmagában értékes.
  • Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem

2015/16-os tanévtől „Szivárványharcos” –címmel éves projektben dolgoznak a gyerekek a fenti szempontok alapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

 

2.13.1 A magatartás értékelésének elvei

 

Példás az a tanuló

            -akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból

            -aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé

            -aki tiszteli ás elismeri mások értékeit

-aki életkorának megfelelően képes tudatosan értékelni a család, szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettségét

            -aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket

            -aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával a közösségben elért helyzetével soha

nem é1 vissza

            -aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében

            -aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét

            -aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára  aki szándékosan soha nem okoz kárt

            -aki betartja  az illemszabályokat és az iskola házirendjét

 

Jó az a tanuló

-akinek cselekedeteit a jóra vágyó hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatásár a ettől eltér

-igyekszik elkerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerü1

-szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli

-tiszteli a felnőtteket, társait

-trágár, durva kifejezéseket nem használ

-feladatait becsülettel e|végzi” de közösségéért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik

-ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházkodása nem kihívó

-ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorénak megfelelő illemszabályokat

 

Változó magatartású az a tanuló, aki

-cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét házirend ellen, bar kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására játékban, közösségi munkájában gyakran durva. társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész

-órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik

-ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel

-környezete rendjéért semmit nem tesz

-sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg

-a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmezetik rá

 

Rossz a magatartása annak a tanulónak

-aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat

-aki szereti, ha társai felnek tőle

-aki visszaél fizikai fölényével, különösen, ha nála gyengébbel kerül szembe

-aki gyakran bosszantja a társait, tanárait

-aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza

-aki nem becsüli közössége értékeit

-aki szándékosan rongálja környezetét

 

 

2.13.2. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

 

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

 

Példás szorgalmú az a diák, aki

-képességeihez mérten szorgalmas

-a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik

-szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett plusz tudását megosztja társaival

-aktív önművelődéssel fejleszti tudását, növeli adottságait

-szívesen aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is

-ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét

-jó eredmények elérésére törekszik (játékban tanulásban, munkában)

Jó a szorgalma annak a diáknak, aki

-a képességeihez mérten általában szorgalmas

-a tanórákon rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz

-felszerelése általában, hiánytalan

-a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja

-szívesen olvas szakirodalmat, s érdeklődési körén belül aktív önművelődéssel fejleszti tudását

-a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz

Változó a szorgalma annak, aki

-nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint

-munkájában, feladatvégzésében felületes

-felszerelése gyakran hiányos

-nem törekszik önművelésre

-tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban nem vesz részt

 

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki

-nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődésének érdekében

-a feladatokat nem, vagy csak felületesen végzi el

-felszerelése gyakran hiányos

-a házi feladatot nem készíti el

-nem törődik önműveléssel

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges

 

 

  1. 13. 3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

 

Az iskolai jutalmazás

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

-folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el

-az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez

-iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt

-bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez) az iskola jutalomban részesíti.

 

 

 

A jutalmazás formái:

Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-szaktanári dicséret

-osztályfőnöki dicséret

-igazgatói dicséret

-nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-szaktárgyi teljesítményért

-példamutató magatartásért

-kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni.

A jól tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példás szorgalmú és magatartású tanulók az egyes tanévek végén könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepély en az iskola közössége előtt vehetnek át.

A nyolc évig kitűnő bizonyítványt szerzett tanulók alapítványi dicsérő oklevelet és Szabó Magda Emlékérmet kapnak, melyet az iskola tanuló- és szülőközössége előtt vehetnek át.

Nyilvános dicséret illeti azokat, akik tanulmányi versenyen, sportversenyeken érnek el helyezést, vagy kiemelkedő közösségi munkát végeznek, öregbítve iskolánk hírnevét.

Az iskolai szintű helyezettjei SzM plakettet, oklevelet és/vagy jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

 

  1. 13. 4. Az iskolai elmarasztalás formái

 

A fegyelmező intézkedések adminisztrációja:

  • Az e-naplóba kell bejegyezni a fegyelmező intézkedéseket
  • A szóbeli figyelmeztetését az osztályfőnöknek, szaktanárnak, az igazgatónak dokumentálnia kell, visszakereshető módon nyilvántartania.
  • Az e-maplóba minden írásbeli figyelmeztetést indoklás megfogalmazásával kell bejegyezni.

 

 

Azt a tanulót, aki

-tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti

-a házirend előírásait megszegi

-igazolatlanul mulaszt

-bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni.

 

Az iskolai büntetés formái:

szaktanári        figyelmeztetés

intés

megrovás

osztályfőnöki  figyelmeztetés

intés

megrovás

igazgatói         figyelmeztetés

intés

megrovás

tantestületi      figyelmeztetés

intés

megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál indokolt esetben el lehet tekinteni. A fokozatosság elve érvényesül, amelytől büntetést írásba kell foglalni és a szülő. tudomásara kell hozni. 

 

A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS HELYI TANTERVE

 

A két tanítási nyelvű oktatás irányelveinek megvalósítása intézményünkben

Iskolánk 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben 8 évfolyamos általános iskolaként működik. Az érvényes törvények, rendeletek és a kéttannyelvű irányelv alapján készült a helyi tantervünk.

  • A helyi tanterv egyensúlyt teremt a magyar, illetve az angol nyelven tanított tantárgyak, tananyag megoszlásában illetve óraszámában.
  • Intézményünkben a két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola első évfolyamán kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart.
  • A célnyelvi és célnyelvű órák száma a tanulók kötelező tanórájának 35%-50% közé esik.
  • A két tanítási nyelvű oktatásban, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között szükséges legalább egy olyan pedagógus, akinek célnyelve az anyanyelve.
  • Tantestületünk tanítói és tanárai rendelkeznek szaktárgyi és megfelelő nyelvi végzettséggel.
  • Az angol nyelvi órákat csoportbontásban tartjuk.
  • Az angol anyanyelvű pedagógus legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd és kommunikációs készségét az angol nyelven fejlessze.
  • A helyi tanterv beépíti az oktatás anyagába a magyar és a célnyelvi kultúra hagyományait.
  • Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit és fejlődési szintjét, az oktatást ehhez mérten differenciáljuk, különös tekintettel az eltérő szintű célnyelvi-ismeretre.
  • Tanulóink számára kötelező az adott tanterv és óraterv szerint a tanulás, mely a szabadon választott órákat is tartalmazza.
  • Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és óraszámaikat a mellékelt táblázat mutatja.
  • Óratervünk heti elrendezésű
  • Minden tantárgy tananyagát, követelményét a tanulónak magyar nyelven is el kell sajátítania, de mellette bizonyos szakkifejezéseket is megtanulnak angol nyelven.

 

A két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja és feladata

  • A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelv tanulására, az idegen nyelvű információk feldolgozására.
  • A tanulók váljanak alkalmassá arra, a tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják.
  • Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát.
  • A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás – az órafelosztás táblázatban foglaltak szerint, az adott évfolyamon a kiemelt tantárgyak esetében angol nyelven folyik. A többi tantárgynál magyar nyelven történik.
  • A két tanítási nyelvű programban az idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudást és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson.
  • Feladata, hogy megtanítsa a tanulókat az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben, és –alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kéttannyelvűség elérése és megtartása érdekében.
  • Fejlesszük önbizalmukat, az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőséget, hogy a célnyelvet szóban (pl. diákcsere, nyelvterületre történő utazás) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezen keresztül személyiségükben is gazdagodjanak.
  • Célunk, hogy a tanulók más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteket más tantárgyak tanulása során. Ezáltal a kéttannyelvű oktatás hozzájárulhat az általános pedagógiai fejlesztési célok eléréséhez.
  • Feladatunk, hogy kialakuljon egy spontán beszédbátorság, gátlás nélküli beszéd, ezért a nyelvtani illetve az olvasás-írás tanítását megelőzi a beszéd, illetve beszédértés tanítása.
  • Fejlesszük kreativitásukat projectek készítése által is. A project a tanuló munkája, melyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készítenek, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A project lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény stb.

A célnyelvi kultúra feladata

  • Az idegen nyelv tanításának a célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül az, hogy lehetővé tegye a másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést is. Ily módon erősödjön bennük saját anyanyelvük és kultúrájuk, valamint növekedjen a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. Mivel a nyelvet azért oktatjuk, hogy kommunikálni tudjunk segítségével, a sikeres kommunikáció sok esetben annak függvénye, hogy mennyire ismerjük a célországot, hiszen egy –egy jelenség csak a háttér ismeretében válik érthetővé.
  • Ha idegen nyelvet tanítunk, akkor ez a nyelv szükségszerűen egy országhoz kapcsolódik, melynek ez anyanyelve. A nyelvtanulóknak tehát meg kell ismerkedniük az adott ország földrajzi adottságaival, történelmével, betekintést kell kapniuk az ország gazdasági és kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, életformájába, szokásaiba és gondolkodásmódjába, természetesen koruknak megfelelő formában. Ízelítőt kell kapniuk az angol nyelvű országok (Nagy Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, tudniuk kell, hogy az általuk használt, kiválasztott nyelvi elemnek mi a kommunikatív értéke, mi udvarias, mi sértő, mi humoros, mit jelentenek az országban használatos kézmozdulatok, mi a helyes viselkedésmód.
  • A kultúrát, mint tantárgyat nehéz oktatni, megmutatni sem lehet, de kifejleszthetjük tanítványainkban az igényt és érdeklődést a kultúra megismerése iránt. A célnyelvi és az anyanyelvi kultúra összehasonlításával egymás mélyebb megértéséhez is eljuthatnak a tanulók, ezáltal toleranciát fejleszthetünk ki bennük más emberekkel és kultúrájukkal szemben, ugyanakkor megtanulhatja azt is, hogy saját kultúrája más népeknél nem alávalóbb.
  • A célnyelv oktatásakor szembekerülünk azzal a problémával is, hogy mit tekintsünk célországnak. Erre a kérdésre nem könnyű a felelet, hiszen például az angol és német nyelv esetében is több, a célnyelvet anyanyelvként beszélő országról beszélhetünk. A válasz csak az lehet, hogy igyekezzünk minél részletesebben bemutatni ezeket az országokat. A célnyelvi kultúra nem válaszható el az idegen nyelv oktatásától, felső tagozatban külön tárgyként is szerepel.

 

A tanulók heti öt órában tanulják az angol nyelvet, emellett három tantárgyat is angol nyelven tanulnak.

A célnyelven tanult tantárgyak rendszere a tantervben

 

Technika és tervezés/ Arts and Crafts

heti óraszám

Rajz/ Art

heti óraszám

Környezet-ismeret/ Science
heti óraszám

Természet-ismeret/Science
Biológia/Biology, Földrajz/Geography)
heti óraszám

Kultúra és civilizáció/Culture and Civizilization

heti óraszám

1.

1

1

1

  

2.

1

1

1

  

3.

1

1

2

  

4.

1

1

2

 

1

5.

 

2

2

 

1

6.

 

2

2

 

1

7.

 

2

 

3

1

8.

 

2

 

3

1

 

A célnyelven tanult tantárgyak rendszere a tantervben NAT 2020 alapján

 

Technika és tervezés/ Arts and Crafts

heti óraszám

Rajz/ Art

heti óraszám

Környezet-ismeret/ Science
heti óraszám

Természet-ismeret/Science
Biológia/Biology, Földrajz/Geography)
heti óraszám

Kultúra és civilizáció/Culture and Civizilization

heti óraszám

1.

1

2

1

  

2.

1

2

1

  

3.

1

2

1

  

4.

1

1

1

 

1

5.

 

1

 

2

1

6.

 

1

 

2

1

7.

 

1

 

3

1

8.

 

1

 

3

1

A nyelvi képzés szakaszai

A nevelő-oktató munka bevezető szakasza (1-2. évfolyam)

A 6-8 éves gyerekek életkori sajátossága a kíváncsiság, a nagyfokú tanulási kedv, és a közlési kényszer. Mindez megfelelő feltételeket nyújt a korai nyelvtanuláshoz. E korosztály ‑fogékonyságban és eredményekben‑ messze felülmúlja a felnőtteket, ugyanis a beszédkedvüket még nem akadályozza a gátlás. Fáradhatatlanul ismételgetik és próbálgatják a hallott beszédet, nem szégyenkeznek és nem félnek az egyes hibázások miatt. Számukra a tanulás is egyfajta játék, ezért nagy jelentőségű a helyes módszerek megválasztása. Legfőbb alapelvünk a játékosság.

A nyelvi elemeket a gyerekek konkrét tevékenységeken keresztül ismerik meg. A nyelvi órák rendszeres kísérői ezért a mozgás, zene, ritmus, tánc, s a különféle manuális tevékenységek. A tanulási folyamatba a kicsik összes érzékelési területét bevonjuk.

A gyerekek csak hallás után tanulnak, a hallási ingert mindig egy konkrét dologhoz kell kötni, ezért a hallott nyelvi elemeket célszerű egy jelhez kapcsolni, mely segíti a rögzítést, a felidézést.

Az óravezetés kizárólag angol elvű.

A fordítást tudatosan elkerüljük. Így később a megismert nyelvi elemeket ösztönösen, gondolkodás nélkül tudják majd összerakni, ugyanúgy, mint az anyanyelv-tanulás során is.
A gyerekek természetesen tudják a szavak, kifejezések jelentését. A megértetés a tanár feladata, sokirányú szemléltetéssel, mimikával, metakommunikációval.

A helyes motiváció kialakítására azért törekszünk, mert ha a nyelvtanulás kezdeti szakaszában a játékosság miatt sikerül a tanulási kedvet felkeltenünk, akkor később, a felső tagozatban, ahol már a nyelv tanulása egyre fáradságosabb tanulási munkát fog jelenteni, ez a korán megalapozott tudásvágy és tanulási kedv átsegítheti őket a nehézségeken. 

A nyelvtanulás olyan alapképességek kialakítását célozza meg, melyek képessé teszik őket az idegen nyelv megtanulására.

A bevezető szakaszban nem tanítjuk a gyerekeket írni és olvasni angolul, de ezek alapozása már megkezdődik. Nem tudatosítjuk a nyelvtani szabályokat sem, csak akkor, amikor már magyar nyelvtanból az adott fogalom ismerős lesz. Fő feladat a hallás utáni értés és a beszéd, bő szókincs megteremtésével. Főleg főneveket tanulnak a mindennapi élethez kapcsolódó témakörökben. A mondatalkotás először csak a tanár által megadott mondatok ismétlésében valósul meg, később kreatív feladatokon keresztül maguk is képessé válnak az önálló beszédprodukcióra. A nyelvtani szerkezeteket is a beszéden keresztül sajátítják el.

Nagy súlyt fektetünk a helyes kiejtés tanítására. Rendszeres feladat a hangképzés, az intonáció, ritmus fejlesztése.

Az első osztályosok a legnagyobb eredményt a megértésben érik el. A tanév végére teljes mértékben képesek követni az angol óravezetést, a tehetségesebbek a kommunikáció egyszerűbb szintjén képesek reagálni, de metakommunikációs segítséggel mindegyik képes az önmegértetésre.

A második évfolyamon megismerkednek a mesékkel. A második félévben a már megismert szavak szóképes olvasása következik, megalapozandó az olvasástanítást. Ezzel megkezdődik az olvasástanítás a második évfolyamon, és írni is ekkor kezdenek.

Az angol ABC-t megtanítjuk, az új betűket fokozatosan vezetjük be, és még nagyon játékosan.

A nevelő-oktató munka kezdő szakasza, és az alkalmazott módszerek
(3-4. évfolyam)

Az írás-olvasás, nyelvtantanítás bevezető szakasza folytatódik a harmadik-negyedik évfolyamokon. A bevezető szakaszban elsajátított szókincset tovább bővítjük, szóbeli és írásbeli szövegalkotást is tanítunk. A szóbeli szövegalkotásnál az önálló beszédprodukciót támogatjuk, írásban kisebb fogalmazások és egyéb kreatív feladatok megoldása a cél, pl: egy ismert mese befejezése másképp, címadása egy ismert mesének, dalnak, stb.

Negyedikben már hosszabb történet, mese feldolgozásával is megpróbálkozunk. A beszédet még mindig kiemelt feladatnak tekintjük. Ebben a szakaszban éri a legtöbb siker és a legtöbb kudarc is a gyerekeket, pedagógusokat.

A tanulók már sokat tudnak, de még többet szeretnének, de tudásuknak mennyiségi és minőségi korlátai vannak. A gyerekekben kiépült egy belső motiváció, büszkék arra, hogy képesek gondolataikat egy idegen nyelven kifejezni. Már nem elégszenek meg az egyszerű mondatokkal, bátran használnak összetett mondatszerkezeteket, bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket, de ez fokozott hibalehetőségeket is rejt. Ezért itt már a tudatos nyelvtantanítás fokozottan előtérbe kerül. A nyelvtan azonban nem válhat önálló tananyaggá, hanem a beszédből, az egyes anyagrészekből származtatjuk.

A nevelő-oktató munka alapozó szakasza (5-6. évfolyam)

Ebben a tanulási szakaszban előtérbe kerülnek a szakkifejezések, az egyes tantárgyak szakszókincsének bővítése folyik, felkészítve őket a tudományos gondolkodásra, a tantárgyak nyelvezetén történő kommunikációra.

Az alsó tagozat játékos, kevéssé tudatos, érzelem centrikus nyelvtanulásából a felső tagozat tudatos, a nyelvi fogalmakkal, fogalomrendszerekkel folyamatosan operáló nyelvtanulásba az ötödik évfolyam vezet át. Ezen a képzési szakaszon már több nyelvtani elem is belép, de még mindig a kommunikációt tekintjük kiemelt feladatnak. A szókincsbővítést és a nyelvtani elemek tudatos használatát segíti a kultúra és civilizáció tantárgy is. Az alapozó szakasz végén a tanulók angol nyelvtudását mérjük, és ennek valamint az előző évek tanulmányi munkája, hozzáállása alapján a következő szakaszban, a csoportbontásban változások lehetnek.

  1. évfolyamos diákjainak külső megmérettetést a British Council által szervezett gyermek nyelvvizsgákon való részvétel biztosítja.

A nevelő-oktató munka fejlesztő szakasza (7-8. évfolyam)

A 8. évfolyamot elvégző tanulók bármelyik középiskolában folytatják tanulmányaikat. Az angol nyelvben már olyan szintet érnek el a nyolcadik évfolyam végére, hogy azt középiskolában magasabb szinten már tanulni nem tudják, hiszen hagyományos két tanítási nyelvű középiskolák nulladik évfolyamtól, vagyis kezdő szintről oktatják a nyelveket. Ezért a tanulók bármelyik két tanítási nyelvű, vagy hagyományos tanterv szerinti középiskolában folytathatják tanulmányaikat.

Témakörök

 

  1. évfolyam
  • Az én világom: az én személyem, bemutatkozás (név, életkor, nemzetiség (célnyelvi és saját), hím/nőnem megkülönböztetése] köszönési formák.
  • Család: szűkebb családi kör (apa, anya, testvér, nagymama, nagypapa).
  • Környezetünk: iskola, lakás, legfontosabb tárgyak megnevezése (fontosabb bútorok, játékok, használati tárgyak), alapszínek, néhány tulajdonság, főbb irányok, számok: 1-10-ig, természeti környezet (néhány növény, állat megnevezése, időjárás).
  • Ünnepek: családi és hagyományos ünnepek.
  • Étkezés: néhány étel és ital megnevezése.
  • Testünk, testrészeink: főbb testrészek.
  • Öltözködés: fontosabb ruhadarabok.
  • Mindennapi életünk: a mindennapi élet cselekvései, utasítások, kérések a tanórán.
  • Mondókák, dalok, játékok, egyszerű mesék.
  1. évfolyam
  • Az én világom: a napszak szerinti köszönés, az én személyem, bemutatkozás, bemutatás, ismerkedés, kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon, egyszerű személyleírás, lakcím. Mit szeretek, mit nem.
  • Család: tágabb család, barátok.
  • Környezetünk: lakóhely (falu, város, néhány jármű), főbb épületek, ház, lakás (szobák, berendezési tárgyak), színek bővítése.
  • Időjárás: évszakok.
  • Öltözködés: az évszakoknak megfelelő ruhadarabok.
  • Állatok világa: ház körül és vadon élő állatok megnevezése, egyszerű leírása.
  • Étkezés: alapvető zöldségek, gyümölcsök, élelmiszerek, ételek és italok, néhány konyhai eszköz, vásárlás, számok (0-20-ig).
  • Ünnepek: jókívánságok.
  • Mondókák, dalok, játékok, egyszerű mesék.
  1. évfolyam
  • Az én világom: ismerkedés, üdvözlési formák, személyi adatok, külső-belső tulajdonságok.
  • Család: rokoni kapcsolatok kifejezése, családfa, barátok.
  • Tágabb környezetünk: ház, lakás, berendezések és hozzá kapcsolódó tevékenységek, üzletek, épületek.
  • Természeti környezetünk: állatok, növények és élőhelyeik, házi kedvencek és gondozásuk.
  • Mindennapi életünk: napirend, hónapok, hét napjai, heti terv, idő, dátum kifejezése, szabadidő (hobby, sport).
  • Iskola: tanszerek, tantárgyak, órarend, taneszközök.
  • Vásárlás: árufajták, a célnyelvi ország pénzneme, a számok 100-ig.
  • Ünnepek.
  • Mondókák, dalok, játékok és mesék.
  1. évfolyam
  • Tágabb környezetünk: országok, nemzetiségek, nyelvek, utazás, nyaralás.
  • Természeti környezet: állatok egyszerűbb jellemzése.
  • Étkezés: Étel- és italfajták, bevásárlás, főzés, egyszerű receptek, ízek, étkezés az étteremben, ételkínálás.
  • Mindennapi életünk: tárgyak leírása, szín, forma, anyag, méret. Mindennapi és szabadidős tevékenységek.
  • Család: foglalkozások, munkahelyek, egy család napirendje.
  • Életmód: egészség, leggyakoribb betegségek, panaszok.
  • Ünnepek.
  • Mondókák, dalok, játékok és mesék.
  1. évfolyam
  • Az én világom: Személyi adatok, személyek külső és belső jellemzése, kedvenc és kevésbé kedvelt időtöltés. Szabadidős tevékenységek, időjárásnak megfelel öltözködés a különböző évszakokban.
  • Emberi kapcsolatok: A család bemutatása, rokoni kapcsolatok, foglalkozások. Híres emberek. Családi élet régen és ma. Családi ünnepek.
  • Szűkebb és tágabb környezetünk: A lakókörnyezet és lakás részletes leírása. Háztípusok, lakástípusok. Lakóhelyek városban és vidéken, hazánkban és külföldön. Házak és lakások régen és ma. Nevezetességek lakóhelyünkön és a célországban. Tájékozódás, útbaigazítás.
  • Mindennapi életünk: Részletes napirend, iskolai és iskolán kívüli tevékenységek, elfoglaltságok, családi munkamegosztás. Egészséges életmód. Életmódbeli hasonlóságok és különbségek hazánkban és a célnyelvi országokban. A szabadidő eltöltése.
  • Az iskola világa: Az iskola bemutatása. Új tantárgyak, egy nap az iskolában, összehasonlítása a célnyelvi országgal. Viselkedés az iskolában. Iskolai programok.
  • Természeti környezetünk: Hazánk éghajlata, az évszakok, jellemzői Magyarországon és a világ más tájain. Kedvenc évszakom.
  • Környezetvédelem: Közvetlen környezetünk védelme, környezeti ártalmak Felelősség a környezetünkért.
  1. évfolyam
  • Emberi kapcsolatok: Barátság, fiúk és lányok. A tanuló helye a családban. A múlt és a jelen családja, elképzelések a jövőről. Családi hagyományok. A magyar és más országok ünnepeinek és családi hagyományainak összehasonlítása.
    Természeti környezetünk: Erdő, vizek világa, tájak leírása, természeti és időjárási jelenségek és hatásuk az emberek életére hazánkban és más országokban.
  • Környezetvédelem: A Föld veszélyeztetett és védett területei, (pl.: esőerdők, Nemzeti Parkok)
  • Utazás: Utazási előkészületek, tervezés, jegyvétel, közlekedési eszközök és utazási módok, látnivalók, tájékozódás térkép és a helybéliek segítségével.
  • Vásárlás: Mindennapi bevásárlás. Különböző üzletfajták, árucikkek, jellegzetes árucikkek, vásárlási szokások otthon és külföldön. Pénznemek, a fizetés módjai.
  • Öltözködés: Ruhadarabok és kiegészítők, az alkalomnak megfelelő öltözködés, divat, ruhavásárlás, anyagok, minták, öltözködési tanácsok. Helyi öltözködési szokások, népviselet.
  • Szabadidő, szórakozás: sportolás, sportágak, könyv, színház, film, zene, múzeum. Hobbi, kedvenc állatok gondozása.
  1. évfolyam
  • Ember és társadalom: foglalkozások – szerepük a ma társadalmában, divatszakmák – hivatások, esélyek. Viselkedési és magatartási formák.  Konfliktusok és kezelésük, személyek külső és belső jellemzése, tolerancia és előítéletek nálunk és más országokban.  Híres emberek, történelmi személyek.
  • Tágabb környezetünk: lakóhelyünk a Föld – az éghajlat, a növény- és állatvilág összefüggései-, veszélyeztetett állatok és növények.
  • Környezetvédelem: környezeti kultúra a mindennapi életben, a modern élet hatása környezetünkre.
  • Az iskola világa: az iskolarendszer és különböző iskolatípusok hazánkban és más országokban.
  • Az iskolai élet a célnyelvi országokban. A jövő iskolája. A nyelvtanulás célja és jelentősége.
  • Egészség: az emberi test részletesebb leírása, testrészek és funkcióik.
    Egészséges és egészségtelen életmód, civilizációs betegségek. Orvosi vizsgálat, kezelés – betegségek, tünetek. Balesetek.
  • Étkezés: mindennapi étkezési szokásaink, vendéglátás, a modern konyha. Néhány magyar és célnyelvi országbeli ételspecialitás receptje, ünnepi ételek, éttermek.
  • Utazás: régen és most, turizmus, az idegenforgalom jelentősége. Kedvelt kirándulóhelyek, néhány célországbeli látványosság. Különböző utazási módok előnyei és hátrányai. Pénzváltás. Utazási dokumentumok. Híres utazók.
  • Szabadidő, szórakozás: aktív és passzív pihenési formák. Szabadidő tervezése. Baráti összejövetelek. Más országokra jellemző különleges szabadidős tevékenységek.
  • Versek, dalok, gyermekirodalom
  1. évfolyam
  • Ember és társadalom: emberek megfigyelése és megismerése, önismeret, önéletrajz, emberi érzések (barátság, szerelem), életsorsok.
  • Tágabb környezetünk: Magyarország Európában és a világban, hazánk és néhány célnyelvi ország bemutatása – földrajzi és társadalmi viszonyok, életmód, hagyományok, sorsfordító történelmi események, jelképek, nemzeti ünnepek. Egy-egy nevezetes hazai és célországbeli város bemutatása. Turistaként itthon és külföldön.
  • Környezetvédelem: energiatermelés, felhasználás, alternatív energiaforrások.
    Káros környezeti hatások. Környezetszennyezés, aktualitások. Természeti katasztrófák a világban.
  • Az iskola és a munka világa: a pályaválasztás szempontjai, továbbtanulási tervek, lehetőségek, tanulási technikák és nehézségek, egyéni problémák. Régi és új szakmák.
  • Tudomány és technika: felfedezések és találmányok. Technika a mindennapokban. Híres emberek a tudomány és technika területéről.
  • Versek, zeneművek, célnyelvi irodalom, újságok, folyóiratok

 

Kommunikációs feladatok és követelmények

  1. évfolyam
  • Köszönések; bemutatkozás
  • Jókívánságok
  • Dolgok azonosítása, megnevezése
  • Kérés, megköszönés; bocsánatkérés
  • Utasítás, felszólítás
  1. évfolyam
  • Köszönések; üdvözlések, megszólítás
  • Információkérés és -adás
  • Dolgok, emberek azonosítása, megnevezése
  • Emberek, helyek leírása.
  • Tetszés – nem tetszés kifejezése
  • Utasítások, felszólítások bővebben
  1. évfolyam
  • Információ kérése és adása különböző szituációkban (vásárlás, iskola, szabadidő stb.)
  • Dolgok, emberek azonosítása, megnevezése
  • Egyetértés, egyet nem értés kifejezése, vélemény kérése, kifejezése
  • Képesség, felszólítás, tiltás
  • Tetszés – nem tetszés kifejezése
  • Utasítások adása
  • Javaslattétel
  • Udvarias kérés kifejezése

 

  1. évfolyam
·         Emberek, helyek, állatok, folyamatok leírása
  • Emberek, dolgok összehasonlítása
  • Információ kérése és adása különböző szituációkban
  • További utasítások adása
  • Udvarias kérés
·         Segítség felajánlása, elfogadása, figyelemfelhívás
  • Javaslattétel, meghívás
  • Térbeli viszonyok: irányok, helyek, méretek, súly, űrtartalom egyszerű kifejezése
  • Helyeslés és rosszallás
  • Vélemény kérése, kifejezése
  • Tetszés – nem tetszés
·         Modalitás: akarat, kívánság, szándék
  • Képesség, szükségletek kifejezése
·         Megbocsátás, sajnálkozás, helyeslés
5. évfolyam
  • Kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás
  • Személyek, állatok, tárgyak rövid jellemzése
  • Azonosságok és különbségek leírása
  • Események egyszerű leírása
  • Érdeklődés hogylét iránt, fizikai, lelki állapot leírása
  • Utasítások követése és átadása
  • Képesség, engedély, szükségesség, tiltás kifejezése
  • Véleményadás és kérés
  • Udvarias kérés és megfelelő reagálás
  • Tudás, nem tudás kifejezése
  • Értés nem értés kifejezése
  • Szándék, akarat, szükségesség kifejezése
  1. évfolyam
  • Szándék, akarat kinyilvánítása
  • Emberek és tárgyak részletesebb leírása
  • Bizonyosság és bizonytalanság egyszerű kifejezése
  • Engedély kérése, engedélyezés kifejezése, tiltás
  • Vélemény kérése és véleménynyilvánítás
  • Interjúadás és riportkészítés
  • Érdeklődés, javaslat
  • Következtetések
  • Események leírása, ok, okozat kifejezése
  1. évfolyam
  • Személyek külső és belső tulajdonságainak leírása, összehasonlítása
  • Események leírása az időbeli viszonyok érzékeltetésével
  • Tárgyak összefoglaló jellegű leírása (anyag, méret, forma, felület, eredet, használat)
  • Javaslattétel
  • Cselekedetek indoklása
  • Érvelési szándékok kifejezése: véleménykérés, véleménynyilvánítás, egyetértés, ellenvetés
  • Tanácsadás
  • Kívánság kifejezése
  • Csodálkozás, meglepetés kifejezése
  1. évfolyam
  • Személyekkel, eseményekkel kapcsolatos állásfoglalás, indoklás.
  • Események összefoglalása, cselekvéssorok elmondása.
  • Tudakozódás, információkérés, reklamáció.
  • Modalitás: óhajtás, feltételezés, következtetések levonása, lehetőség, valószínűség, valószínűtlenség egyszerű kifejezése.
  • Érvelés a különböző kommunikációs helyzetekben, érvek felsorolása.
  • Mások szavainak közvetítése.
  • Beszélgetés jövőben bekövetkező eseményekről.
  • Kötelezettségek kifejezése.

Kulturális ismeretek

1-4. évfolyam

  • Metakommunikációs elemek: testbeszéd, kézjelek, üdvözlés
  • Mindennapi élet: üdvözlés, elköszönés, megszólítás,
  • Célországok neve, nemzeti színei, ünnepei és az ezekhez tartozó hagyományok
  • Gyerekdalok, mondókák, kiszámolók, dalok, táncok, rövid mesék
  • A lakókörnyezet jellegzetes tárgyai
  • Étkezési szokások
  • Közlekedési eszközök
  • Iskolai szokások
  • Ruházkodás
  • Életmód, jellegzetes sport
  • Környezethez való viszony

5-6. évfolyam

  • Mindennapi élet: – ajándékozás, viselkedés vendégségben
  • A levelezés formai és tartalmi jellemzői
  • Mértékegységek
  • Felelősségteljes magatartás a közlekedésben
  • Üzletek, hivatalok, szolgáltató intézmények nyitva tartása
  • Fizetési módok és eszközök
  • Sportolás, egészséges életmód
  • Emberi magatartások, szokások (sorban állás, udvariasság, dohányzás, szemetelés stb.)
  • Jellegzetes lakóépületek

7-8. évfolyam

  • Kedvenc háziállatok és a velük való bánásmód
  • Állatvédelem
  • Kötelességek és jogok
  • Babonák, legendák, közmondások, szólások
  • Híres személyek, legendás hősök, híres művészek (írók, költők, zeneszerzők, festők, tudósok és néhány fontosabb alkotás)
  • Jelképek
  • Himnusz/nemzeti énekek
  • Népdalok
  • Táncok
  • Média (televízió, filmek, újságok, folyóiratok, magazinok, Internet stb.)
  • Földrajz (felszín, éghajlat, élővilág, gazdaság, közlekedés stb.)
  • A nép eredete, meghatározó történelmi eseményei, lakosság, népesség, etnikai összetétel
  • A nyelv jellegzetességei (kialakulása, szókincse, dialektusok, helyesírásbeli eltérések, rövidítések)
  • Vallás (szekták – veszélyek)
  • Politika (államforma, pártok, választás stb.)

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

A csoportbontás elvei

Az első évfolyamtól az angol nyelvet csoportbontásban tanítjuk. Az ekkor kialakuló csoportok tagjai tudásuk alapján kerülnek össze. Előfordulhat, hogy pedagógiai okok miatt a csoportok összetétele változik (ld: alapozó szakasz vége)

A csoportbontásban tanított tantárgyaknál az angol órák csoportjai szerint marad az osztályok bontása.

Továbbhaladás az iskolában

A továbbhaladás feltételeit a tantárgyak tantervében rögzítjük.

A tanuló évfolyamot ismételhet hiányzásai miatt, vagy ha a szülő kéri.

A tantárgyak rendszere, heti óraszámok

A korábban szereplő óratervi táblázatból kitűnik a tantárgyak rendszere és óraszámuk, vastag betűvel kiemeljük az angol nyelven (célnyelven) tanulandó tantárgyakat. A tantárgyak tantervénél jelennek meg az egyes témakörök óraszáma, tartalma, a továbbhaladás feltétele és a taneszközök választásának elve

A tanulók munkájának értékelése

 

Programunkban mind az első 4 évfolyamon, mind az 5-8 évfolyamon a tantárgyak értékelésénél az adott tantárgyban nyújtott teljesítményt értékelik a tanárok, és nem a nyelvtudást. Csak így lehet biztosítani, hogy valóban tartalom alapú legyen az oktatás. A nyelvtudás értékelésére az angol, mint idegen nyelv, illetve a magyar nyelvórák állnak rendelkezésre. Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy a tanulók célnyelvi produkciói az egyes főként magas fokú verbalitást igénylő tárgyak (pl. környezetismeret, földrajz, természetismeret) esetén értelemszerűen kissé rövidebbek és egyszerűbb szókincsűek, mint a magyarul történő szóbeli vagy írásbeli produkciók esetében. Ez a különbség a megértési készség esetében (akár hallott, akár olvasott szövegről van szó), nem számottevő. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a célnyelven való értés szinte anyanyelvi szintre fejleszthető ilyen programokban. A beszédkészség terén ez a különbség az európai típusú, ún. CLIL (Content and Language Integrated Learning, azaz tartalom és nyelv együttes tanulása) programokban érthető, hiszen a tanulók iskolán kívüli környezete nem kétnyelvű. Mindezek ellenére a 8 évfolyam elvégzése után a kéttannyelvű programban végzett tanulók nyelvi szintje összehasonlíthatatlanul magasabb, mint amit a normál nyelvoktatási programok nyújtanak.

A tanulók beszámoltatásában, értékelésében valamint a számonkérés formáiban irányadó a Pedagógiai Program.

Összefoglalva:

  1. osztály és 2. osztály félévéig szöveges értékelést kapnak a gyerekek.
  2. osztály év végétől 8. osztályig érdemjegyekkel értékeljük a gyerekek munkáját.

A számonkérésnél az értékelésnél a pozitív kisugárzást érvényesítjük, hiszen a sikerélmény fontos a gyermek számára. Az ösztönzés, a dicséret azt szolgálja, hogy a pedagógus azt akarja kihozni a gyermekből, amit tud, és ne azt, amit nem, ugyanakkor figyelni kell az egyensúlyra, mert a csak sikerhez szoktatott gyermek nem bírja a kudarcot.

Az angol nyelv oktatásában használt tankönyve

Ma már rendelkezésünkre állnak a speciálisan két tanítási nyelvű programok céljaira kifejlesztett tankönyvek az általános iskola első négy évfolyama számára, minden tantárgyból. Ezeket a tankönyveket, munkafüzeteket és tanári segédkönyveket a Konsept Kiadó jelentette meg az elmúlt években. A Konsept Kiadó tankönyveit a korosztály tanításához értő szakemberek, az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karának oktatói írták. Fokozatosan készülnek el a tankönyvek a felső tagozat számára is. A speciálisan kétnyelvű, angol-magyar tankönyveken kívül iskolánk nagymértékben támaszkodik az Oxford University Press kiadványaira, a célnyelv, az angol nyelvű gyermekirodalom, valamint a célnyelvi kultúra tanítását főként az Oxford Kiadó kiadványaiból tervezzük meg.

Az Oxfor University Press tankönyvcsaládjából oktatunk.

Incredible English 1-5 csomagok: 

            Incredible English 1: Class Book

            Incredible English 1: Workbook

Incredible English 2: Class Book

            Incredible English 2: Workbook

Incredible English 3: Class Book

            Incredible English 3: Workbook

Incredible English 3: Class Audio CD

Incredible English 4: Class Book

            Incredible English 4: Workbook

Incredible English 5: Class Book

            Incredible English 5: Workbook

Incredible English 5: Class Audio CD

Incredible English 6: Class Book

            Incredible English 6: Workbook

Incredible English 6: Class Audio CD

Adventure Pre-Intermediate Class Book – 7. évfolyam

Adventure Intermediate Class Book – 8. évfolyam

Differenciálásnál a tankönyvcsalád többi kiadványát is alkalmazzuk.

Természetesen a tankönyvek felmenő rendszerben, lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre. 

 

2.14. A tanulók esélyegyenlősége

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja életkörülményei, lehetséges életmódja, élethelyzete a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest – elsősorban szociális, kulturális téren – negatív eltérést mutat.

A hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg szerető családban él, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő. Hátrányuk, hogy külső körülményeik gátolják az adottságaiknak megfelelő fejlődést. Az optimális fejlődési lehetőség akadályozott.

Kialakulásához vezető tényezők:

  • alacsony jövedelmi- és fogyasztási szint
  • rossz lakáskörülmények
  • a szülők alacsony iskolázottsága, műveltsége
  • munkanélküliség
  • gyenge érdekérvényesítés
  • súlyos betegség, rokkantság

Következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége.

Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, pedagógiai és nevelő-fejlesztő tevékenység, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. E hátrányos helyzetű tanulók segítése minden pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős együttes feladata.

Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos lesz, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet.

Veszélyeztetett gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó és annak környezete nem biztosítja.

A veszélyeztető tényezők felderítése, káros hatásainak csökkentése az illetékes osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a mentálhigiénés szakember összehangolt feladata.

A feladatok ellátásánál az SZMSZ figyelembe vételére is szükség van.

Iskolánkra nem jellemző a hátrányos helyzetű gyermekek jelentkezése. Nagy figyelmet fordítunk azonban a családokban történő változások figyelemmel kisérésére, hiszen ez a gyerek lelki életét megzavarja, ami mind a pszichés fejlődésükre, mind tanulmányi munkájukra hatással van.

Célunk:

Minden gyereknek legyen esélye a biztos boldoguláshoz, a tanuláshoz, a munkához és a boldogsághoz.

Minden pedagógus feladata:

A tanuló szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok enyhítése nevelő-oktató munkája során az iskola minden pedagógusnak feladata.

Pedagógusaink közreműködnek a tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárásában, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésében. A tanulók anyagi (vagy más jellegű) veszélyeztetettségével kapcsolatban tudomásunkra jutott lényeges tényt, körülményt vagy állapotot jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek.

A tantestület minden gyermek számára megteremti az esély egyenlőséget.

A szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálás

  • Nevelési, érzelmi kompetencia erősítése
  • Tájékoztatás, segítségadás
  • a szülő tájékoztatása az eredményes felkészülés lehetőségeiről; Kt. 59.§(5)
  • a szülői szervezet tájékoztatja a nevelőtestületet és fenntartót
  • ismeretterjesztés
  • pedagógiai-, nevelési tanácsadás, segítségadás
  • iskolai közösségi pozitív élmények és érzelmi hatások.

Szervezeti formák:

Családi napok, rendezvények, klubdélutánok, kirándulások, iskolai hagyományőrző rendezvények, szülői fórumok, fogadóórák.

A program megvalósítása az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, a diákönkormányzat, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkáját igényli.

Az egységes alapokra épülő differenciálás elvének érvényesítésére törekszünk.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei szerint szervezzük a tanítási folyamatot.

A tanítási alkalmak (tanítási óra, és a tanítási órán kívül a szakkör, korrepetálás, kirándulás stb.) során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különböző elsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelő haladást a tananyagban.

A tanulási kedv fokozása igen sok feltételhez kötött, bonyolult feladat. Feltétlenül egyénre szabott megoldást igényel. A pedagógusnak ismernie kell:

– a tanuló tanulási motívumait, (és ugyancsak tanulás útján fejleszteni, gazdagítani kell azokat)

– a feladatok, a problémák, a tanulási helyzetek megválasztásához az egyes gyerekek optimális terhelhetőségi fokát.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön.

Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következők szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:

  • Megismerjük tanítványaink személyiségét, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszereket választunk, alkalmazunk;
  • Feltárjuk tanulóink tanulási nehézségeit, problémáit, segítjük megoldásukat az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
  • Feltárjuk a gyermekek önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeit, tehetségjegyeit, majd fejlesztjük a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és támogatjuk a tehetségüket kibontakoztató tevékenységeket az iskolán kívül;
  • Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk, – a tanterv biztosította lehetőségeken belül – az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.
  • A tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk
  • Adaptív tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Célunk:

  • Biztosítjuk a tanulók lehetőségeinek megfelelő fejlődést
  • Sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat
  • Erősítjük pozitív viszonyulásukat a tanuláshoz és az élet problémáihoz,
  • Képessé tesszük őket az önálló munkára és együttműködésre
  • Törekszünk a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítására

A differenciálás területei:

  • A tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint
  • Oktatási célban, szintben való igazodás a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez
  • A munkaformáknak, a tanulásszervezés és az irányítás módjának igazítása a gyermeki igényekhez
  • A közvetítés csatornájának megválasztása
  • Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése
  • A nevelés stílusának megválasztása
  • A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez
  • Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja
  • Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, az ellenőrzésben, az értékelésben

A differenciálás feltételei:

  • A tanulók egyéni jellemzőinak ismeretében választunk szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt
  • Mindegyik módszer másra alkalmas. Nekünk kell eldönteni, hogy mit szeretnénk elérni. Akkor hiteles az egész differenciálás, ha képesek vagyunk mindenkit a saját képességeihez mérten értékelni.

A differenciálás lehetőségei:

  • önként vállalt, vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselőadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása)
  • csoport-, páros és individualizált munka
  • tanulói jellemzőkhöz igazodó stratégia, módszer, taneszköz használat, motiválás, feladatok
  • differenciált értékelés

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra figyelünk:

  • Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
  • Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét, aktivitásának optimális kibontakoztatását. állítjuk előtérbe.
  • Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőséget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére.
  • Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

 

 

Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb rendelkezések

 

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2020. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

 

A pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásos beszámolóban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

 

A pedagógiai program módosítása

 

A pedagógiai program módosítása kötelező:

  • a vonatkozó jogszabály módosítása esetén
  • a fenntartó kezdeményezésére

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

  • az iskola igazgatója;
  • a nevelőtestület bármely tagja;
  • a nevelők szakmai munkaközösségei
  • a szülői munkaközösség;
  • az iskola fenntartója.
  • A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el.
  • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

  • az iskola fenntartójánál
  • az iskola irattárában
  • az iskola könyvtárában
  • az iskola igazgatójánál.
  • az iskola honlapján.

A pedagógiai programmal kapcsolatos kérdésekre tájékoztatást az igazgató és a pedagógiai igazgatóhelyettes fogadóórájában ad.

 

Legitimációs záradék

A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata

Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2020. szeptember 1. napjától történik felmenő rendszerben. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint a megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelési Információs Rendszer elektronikus felületén.

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

A pedagógiai programot/módosítását az intézmény diákönkormányzata véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok.

 

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat……….év…………..hó…..napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt:

………………………………………

az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a

 …… év ………….. hó …. .napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt:

………………………………………

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……év …………..hó……..napján tartott ülésén elfogadta

Kelt:

………………………………………

igazgató

A pedagógiai programot …….év…………….hó…….napján az intézményvezető jóváhagyta.

Kelt:

……………………………………..

intézményvezető

(Az irattári példányhoz mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; kérdések, válaszok, hozzászólások az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 1. sz. melléklet – A tantermen kívüli digitális oktatás működési rendje a Szabó Magda Iskolában

Bevezető

Az iskolában a digitális munkarend egy veszélyhelyzetben alkalmazandó ideiglenes megoldás, amely nélkülözni kénytelen a tanár-diák személyes kapcsolatot és a tanulók közötti interakciókat. A digitális munkarendtől nem várható el a személyes jelenlétre épülő iskolai munka kiváltása.

Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel munkaviszonyban álló valamennyi pedagógusra, jogviszonyban álló tanulóra és az őket képviselő szülőkre. Időbeli hatálya az elfogadástól a visszavonásig terjed.

A szervezeten belüli információáramlás a digitális oktatási rend bevezetésével

Elektronikusan az intézmény (már korábban is ismert) központi e-mail címén lehet a halaszthatatlan ügyeket intézniük a tanulóknak és szüleiknek. szabomagda.iskola@gmail.com

A szervezeten belüli információáramlás a digitális oktatási rend bevezetésével megváltozik.

A személyes ügyintézés szünetel a tanulók és a szülők számára.

Szervezeten belüli információáramlás az alkalmazottak között a Kréta vagy Zoom levelezőrendszerén keresztül történik.

Az E-ÉRTEKEZLET

Az e- értekezlet platformja a Zoom felülete. Az értekezletek a naptárba kerülnek rögzítésre lehetőleg 5 nappal megelőzőleg.

Az iskola a szülői közösséggel e- szülői értekezlet formájában tartja a kapcsolatot.

E – szülői értekezletet összehívhat:

A tervezett szülői értekezleteket legalább 5 nappal megelőzőleg rögzíteni kell a naptárba.

– az osztályfőnök az iskola munkatervében megjelölt időpontban és céllal, illetve rendkívüli

helyzetben

– az intézményvezető az SZMK tagokkal való kapcsolattartás érdekében illetve rendkívüli

helyzetben

E- fogadó óra

Egyéni fogadóórák időpontjai, a pedagógusok elérhetőségei minden tanév szeptember 30-áig rögzítésre és közzétételre kerülnek az iskola honlapján.

– Az osztályban tanító pedagógusok által a munkatervben meghatározott időpontban

meghirdetett lehetőség. Előzetes bejelentkezést követően történik a kapcsolatfelvétel a szülőkkel. Meghirdetése 5 nappal azt megelőzően meg kell, hogy történjen.

– Egyéni fogadóóra időpontjaiban kereshetik a szülők a pedagógusokat.

E- vezetői értekezlet:

– az igazgató kezdeményezi

– a munkatervben meghatározottaknak megfelelően heti rendszerességgel

E- kibővített vezetőségi értekezlet

– kéthetente, illetve feladathelyzethez kapcsolódóan

– az intézményvezető kezdeményezi

E- tagozati/munkaközösségi értekezlet:

– alkalomszerűen, a feladatokhoz igazítva

– kezdeményezik: a tagozati intézményvezető helyettesek, munkaközösség vezetők

  1. A KRÉTA rendszer használata

A faliújság az egész iskolának vagy egyes osztályainak/csoportjainak szóló, nem személyre szabott üzenet. Lehetőség van arra is, hogy a tanárok egymásnak küldjenek üzeneteket, illetve az intézményvezetők ezen keresztül is tájékoztathatják a nevelőtestületet vagy pl. az osztályfőnököket.

Elektronikus kommunikációs felület — e-Ügyintézés Üzenetek funkció Az e-Ügyintézés

Üzenetek funkciója – a KRÉTA rendszerhez integráltan kapcsolódva – alkalmas az intézményen belüli felhasználók számára üzenetek egyéni és csoportos küldésére, továbbá kommunikációs csatornaként teljes körűen használható fájl továbbítására is. Az üzenetküldés során a pedagógusok – a KRÉTA rendszer adatai alapján – rendkívül egyszerűen választhatják ki az üzenetek címzettjeként, az általuk tanított osztályok, csoportok tanulóit, valamint a tanulók szüleit is.

Digitális oktatási rend alatti tanrend kialakítása

 

A veszélyhelyzet fennállásának időszakában alkalmazandó tanrend prioritásként kezeli évfolyam teljesítésének elősegítése érdekében a közismereti helyi tantervek alapján a törzsanyag megtanítását és elsajátíttatását. Közös digitális tanulási térként a Kréta rendszert használjuk a digitális tananyagok átadására.

A megvalósíthatóság és a tanulók egyenletes terhelése érdekében az osztályfőnökök összehangoló tevékenységet folytatnak az adott osztályában tanító tanárokkal.

A digitális oktatást úgy kell biztosítani a diákok számára, hogy az lehetőleg iskolaidőben történjen (8-14h között). A tantermen kívüli online távtanítás az ahhoz igazított órarend alapján történik valamennyi évfolyamon. Az intézmény konzultációkkal, online órák tartásával segíti a tanulók felkészülését. A konzultációk célja az ismeretanyag elmélyítése, rendszerezése, az esetleges tanulói kérdések megválaszolása, tisztázása.

Az online konzultációk/órák időpontját és ütemezését az intézmény a digitális munkarend keretében teszi közzé.

Magas óraszámú tantárgyaknál (magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv) javasolt heti két online és két offline óra tartása.

Az alacsonyabb óraszámú (1-2. óra) tantárgyak közül a természettudományos tárgyak vonatkozásában heti 1 online egy offline óra az optimális.

Javaslat a hét közepén, szerdán feladatkiadást és az online órákat mellőzni – hogy az esetleges elmaradásaikat a tanulók pótolhassák. Offline, tanulói feladatvégzést igénylő tanórák kerülnek megszervezésre. Egyéni konzultációk adására van lehetőség.

Az offline foglalkozások tananyag feldolgozását segíthetik a hangos ppt-k,

Hétvégékre, ünnepnapokra nem adunk ki feladatot.

Az élő kapcsolatot lehetőleg az előző héten be kell jelenteni.

A bejelentés módja: KRÉTA naplóban a dolgozat bejelentésének módjával egyezik meg,

Az online konzultáció lebonyolításáért a tantárgyat tanító tanár a felelős.

A konzultációk bár nem kötelezőek, viszont ajánlott a konzultáción aktív módon részt venni, a közös foglalkozás menetébe belefolyni.

Naponta meghatározott időkeretben adjuk ki a feladatokat, az E-kréta /házi feladat felületén.

Munkavégzés formái, rendje

A pedagógusok munkavégzése a tantermen kívüli digitális tanrend elrendelését követően otthon történhet, amennyiben rendelkezésre áll a digitális oktatáshoz szükséges minden feltétel (számítógép, internet-hozzáférés). Amennyiben nincs módja otthonában végezni nevelési-oktatási feladatát, akkor az iskola mindennap 8-17 h-ig rendelkezésére áll.

Benntartózkodás alól minden esetben mentesülnek a veszélyeztetett kollégák, azaz a 60 év fölöttiek, és a krónikus betegek (pl.: cukorbeteg, asztmás, immunhiányos betegek).

Munkavégzés a digitális tananyag diákok számára történő hozzáférés biztosításával történik. Ennek formái: online feladatok megoldása, önálló tanagyag feldolgozás, projektmunka, prezentációk, kutatómunka, digitálisan beadandó feladtok, ellenőrzés.

A tanórák rögzítése minden esetben a KRÉTA napló rendszerében történik. A digitális munkarend alatt a pedagógusnak mindig kötelező megadni a HÁZI FELADAT alatt a tananyag forrását. Forrás megjelölés lehet: link, tankönyv oldalszám, munkafüzet feladat, ppt, vázlat, egyéb.

Az évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítése érdekében a tanáraink rendszeresen töltenek fel és osztanak meg digitális tananyagtartalmat az általuk tanított diákoknak.

A pedagógusok napi tevékenységüket (tervezés, előkészítés, küldés, kapcsolattartás, számonkérés, értékelés, visszajelzés) a KRÉTA napló „tanórán kívüli tevékenységek” felületén rögzítik. A tagozati intézményvezető helyettesek koordinálják és ellenőrzik a pedagógusok munkáját.

A pedagógusok munkaközösségi megbeszélésen beszámolnak az adott időszak oktatási tevékenységéről, a számonkérések formáiról, az esetlegesen felmerülő problémákról, a többiekkel is megosztható jó gyakorlatokról.

Osztályfőnökök az osztályfőnöki órák idején a tanulóktól kérnek reagálást az azon a héten folyó digitális munkarend tapasztalatairól, nehézségeiről. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője összesíti az eredményeket, és továbbítja az iskolavezetés részére.

Az iskolában kell tartózkodni minden nap az intézményvezetőnek vagy egy intézményvezető helyettesnek, egy ügyviteli munkatársnak, valamint egy portásnak, a karbantartónak, a takarítóknak.

 

 

A tanulók tanulmányi előrehaladása ellenőrzésének, rendszeres beszámoltatásának, értékelésének alkalmazható formái, gyakorisága, rendje

A teljes körű digitális munkarend esetében az alábbi alapelvek érvényesítését célozzuk meg:

– a digitális munkarend bevezetésével erősíteni kell a tanulókban a motivációt, fejleszteni a kötelességtudatot, a koncentrációs képességet, a kreativitást, a monotónia tűrést

– tudatosítani kell bennük a napi tanulás szükségességét

– olyan feladatokkal kell ellátni őket, amelyek sikerélményt okoznak, örömszerző digitális élményekhez juttatják őket, miközben elsajátítják a szükséges tudást

A feladatok kiadása

A pedagógusok által kiadott tananyag tartalmaz kötelező, a tanulási célok eléréséhez szükséges mennyiségű feladatot, és további, a tananyag elmélyítését segítő szorgalmi feladatokat.

Lehetőség szerint a feladatkiadásnál alkalmazzuk a tanulók képességeit figyelembe vevő differenciálást (minőségi, mennyiségi).

A feladatok visszaküldéséhez teljesíthető határidőket szabunk meg.

A számonkérések formái

– Az időben késleltetett távoli beszámoltatás (írásbeli számonkérés)

A tantárgy sajátosságaitól függő online teszt, kérdőív.

Projektmunka: egy nagyobb téma egyéni feldolgozása előre megadott szempontok alapján. A megvalósításra tág kereteket kell adni a tanulóknak: számítógéppel rendelkezők ppt-vel, prezivel készíthetik.

Házi dolgozat, esszé: komolyabb szövegmű létrehozása adott témában (történelem kisesszé, magyar nyelv és irodalom verselemzés, idegen nyelvi fogalmazás). Készülhet digitális formában, vagy kézzel írva és befényképezve.

Házi feladat: iskolai tankönyv, munkafüzet megadott feladatainak megoldása, befényképezése, és a Kréta rendszerbe.

Csoportmunkában végzett feladat: a tanulók a digitális kapcsolattartás formájában közösen is dolgozhatnak adott projekten.

A tanuló offline módon megoldott feladatainak digitális változatát (fényképét, hang- vagy videó felvételét) beküldi vagy feltölti a Kréta rendszerbe. Bármilyen technikai, tanulás-módszertani, elméleti kérdése van a tanulónak, lehetősége van arra, hogy a digitális tanrendben megadott időpontban keresse tanárát és konzultáljon vele.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

– A számonkérések csak a törzsanyagra épülhetnek.

– Az egy osztályban tanító pedagógusoknak egyeztetnie kell egymás között, hogy a tananyag és a számonkérések egy osztályon belül arányosan kerüljenek kiosztásra, törekednünk kell a tanulók arányos terhelésére az életkori sajátosságok figyelembevételével, ügyelnünk kell arra, hogy a házi feladat ne legyen teljesíthetetlen mennyiségű és nehézségű, s ne veszélyeztesse más tantárgyak tanulását.

– Csak olyan feladatot adunk fel, amelyet a felületen vagy a füzetükben/ munkatankönyvükben el tudnak végezni a tanulók; nyomtatást nem kérhetünk!

– Az egy napon íratható dolgozatok számára is odafigyelünk, figyelembe és a tanulók életkori sajátosságait. Ez alapján, egy napon legfeljebb két dolgozat íratható, amelyeket egy héttel korábban az e-Kréta felületen be kell jelenteni. A bejelentés ellenére az egyéni sajátosságokra itt is tekintettel kell lenni!

– Minden feladat megoldására reális, legalább 1-2 napos intervallumot kell biztosítani a tanuló számára. A magas óraszámú tananyagok esetében javasolt tömbösített heti tananyagot készíteni, amit a tanuló a saját tanulási ütemében tud elsajátítani. A beadás megadott végdátum alapján történik a megadott szempontok alapján.

– Adott időpontban megoldandó, időzáras teszt a tanulókkal való előzetes egyeztetés alapján szervezhető, amikor a tanulók online jelenléte egyszerre biztosítható.

 

Az értékelésnél figyelembe veendő szempontok:

– az értékelés mind a tanuló, mind a szülő számára objektív visszajelzés legyen a tanuló fejlődéséről

– az értékelés álljon összhangban a tantárgyi követelményekkel

– a tanuló előre kapjon pontos tájékoztatást arról, hogy a számonkérés mikor, milyen formában kerül értékelésre, és milyen súlyozással szerepel az értékelésben.

– a digitális oktatás során 100%-nál nagyobb súlyozású jegyet nem adunk

– a Pedagógiai program és helyi tantervben meghatározott értékelési szabályok a számonkérés tantárgyanként változatos formában történjen, szem előtt tartva a tanulói motiváció fenntartását (pontgyűjtés)

– az oktatói és tanulói online lehetőségek feltételeinek felmérése után egyeztetetten lehet bővíteni a számonkérési lehetőségeket (Redmenta, Kahoot, stb.)

– az értékelésben dominánsan a formatív értékelést alkalmazzuk

– a tanuló év végi osztályzatának megállapításához minimum három osztályzattal kell rendelkeznie a második félév során.

– A teljesítmény minősítését kifejező érdemjegy bekerül az elektronikus osztályozó naplóba.

– A tanuló méltányos módon (a megfelelő időben és formában) lehetőséget kaphat érdemjegyei javítására.

– A szaktanárok és az osztályfőnök az elektronikus napló segítségével értesítik azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak.

Informatikai biztonság:

  • Ügyelni kell arra, hogy a tanulás során a magán, személyes információk ne váljanak mások által megismerhetővé.
  • Ha a tanulásra használt eszközön van kamera, úgy kell elhelyezni, hogy az otthoni környezetből a lehető legkevesebb legyen látható.
  • Ha a pedagógus részére le kell fényképezni vagy videózni a feladat megoldását, a fénykép vagy a videó a minimális megkövetelt adattartalmat biztosítsa, azaz a képen vagy a videó felvételen ne szerepeljen más, csak a megoldás. Ezzel a módszerrel a biztonság növelése mellett csökkenthető a hálózaton átvitt adatmennyiség is. Célszerű kisebb felbontásban menteni és küldeni, ugyanakkor mindig figyelembe kell venni az olvashatóságot.

Napi rutin

  • Az ébresztő javasolt időpontja legkésőbb 8.00 óra
  • Érdemes úgy felkészülni egy napra, mintha az iskolába kellene bemenni.
  • A tanulásra kijelölt idő 8.30-16.00.

 

 

 

 

 

Szabó Magda Online Szabályzat

  1. Az online órákról videó- és hangfelvétel készítése, annak megosztása a résztvevők beleegyezése nélkül tilos!
  2. Tanóra max. 45 perc lehet.
  3. Az érintettek időben csatlakozzanak az órákhoz (5 perccel az óra kezdete előtt)!
  4. A Zoom a Kréta mellett az oktatás céljára használt kiegészítő csatorna, a tanulók az egymás közti egyéb kommunikációt más fórumokon folytassák!
  5. Az online órák a digitális rend szerinti időpontban, 5 nappal megelőzően legyenek meghirdetve.
  6. Az online órákat a pedagógus hirdeti meg, csak ő indíthatja az értekezletet: a tanulók nem kezdeményezhetik a hívást.
  7. Az online óra alatt/helyett tilos enni, zenét hallgatni, csevegni egymással – kivétel, ha a tanár ezt az utasítást adja, illetve számítógépes játékon játszani! Ilyenkor mellőzni kell a felesleges ábrák (emotikonok, gifek, stb) használatát!
  8. Mindenki a saját nevén jelentkezzen be, keresse meg a zavaró tényezőktől mentes helyet!

A magánszféra védelme érdekében javasoljuk, válasszon hátteret.

  1. A tanulók rendszeresen figyeljék, kövessék az eseményeket, vegyenek részt az órákon!
  2. Ha a tanuló nem tud részt venni a meghirdetett online órán, technikai akadályokba ütközik az online / elektronikus feladat megoldása, jelezze osztályfőnökének, a szakos pedagógusnak más csatornákon. Közösen keressenek pótlási lehetőséget.
  3. Amíg valaki beszél, figyelmesen hallgassuk!
  4. Online órára a pedagógusok, a tanulók egyaránt felkészültek legyenek. Kerüljön meghatározásra a meghívásban az óra témája, a szükséges felszerelések!
  5. Az online órán a tanári irányítást kell követni a diákoknak.
  6. Bejelentkezést követően kapcsoljuk ki a mikrofont! Visszakapcsolása csak akkor történjen meg, ha szót kapunk.
  7. Ha a tanuló elkésett az online óráról annak zavarása nélkül kapcsolódjon be, a chatben jelezze a pedagógusnak megérkezését!
  8. Ha az óra vége előtt ki kell lépni az online foglalkozásból, illik azt előre jelezni, és chatben elköszönni.
  9. A tantárgyi csoportok és csatornák felületein csak tanulással, oktatással kapcsolatos kommunikáció történjen, a pedagógus által meghatározott keretek között.
  10. Legyen mindenki tisztelettudó online is! A trágárszavak, a sértő közlések használata tilos!
  11. Az online felelésnél a beosztásnak megfelelő időpontot és időtartamot illik tartani.
  12. Az üzenetben feltett kérdésekre illendő válaszolni.
  13. Ha szeretne a tanuló hozzászólni, vagy megosztani valamit ikonra kattintva jelezze!
  14. A tanuló Kréta és Zoom-on kívüli internet-használatáért a szülő a felelős. A pedagógus által küldött tananyag megtekintése után be kell fejezni az interneten való nézelődést!
  15. Egy nap legfeljebb 2 dolgozat íratható.
  16. A tanulói feladatmegoldásokat mindig kövesse a pedagógusok részéről visszacsatolás!
  17. A pedagógusok fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulóknak megfelelő tartalmak továbbításáért!
  18. A tanulók/pedagógusok feladatmegoldásai / feladatkiadásai tartalmazzanak forrásmegjelölést!
  19. A feladatokat illetően ügyeljünk reális határidők megadására, a határidők tartására!
  20. A szülők a gyermekükre vonatkozóan a személyes csevegő felületen, illetve a Kréta

felületén cseréljenek információt a pedagógussal.

  1. A szülők ne szóljanak bele az online órába, háttérzajjal ne zavarják azt!

2. sz. melléklet – A jutalmazás szabályozása

  1. évfolyamon adható elismerések
  • az év tanulója*
  • az év diákja**
  • jó tanuló, jó sportoló***
  • versenyre, pályázatokra való felkészülésért
  • szaktárgyi 5-ös érdemjegy adható a tanulónak
  • dicséreteket az e-naplóban rögzítjük
  • a nevelőtestületi dicséretet a bizonyítvány és a törzslap értékelő részénél a jegyzet rovatban írásban rögzítjük.
  • a nevelőtestületi dicséretben részesülő, illetve a példás magatartású, szorgalmú, továbbá kitűnő, kimagasló tanulmányieredményű tanulók oklevelét a tanévzárón az igazgató adja át.
  • a többi esetben az oklevelet az osztályfőnök adja át a bizonyítvány kiosztásakor.

A szülőknek adható elismerések

  • díszoklevél
  • elismerő oklevél

A dolgozóknak adható elismerések

  • Az év pedagógusa-diákok szavazata alapján
  • Az év tanára – nevelőtestület szavazata alapján
  • Díszoklevél, vándorserleg – iskola vezetőségétől

* Az év tanulója – tantestület szavazata alapján

A díjat az adott tanévben egy tanuló nyerheti el, aki kiváló tanulmányi eredményével öregbítette iskolánk hírnevét, és a közösségért végzett munkájával példát mutatott a Szabó Magda Iskola diákjainak.

Jutalom:

Könyvjutalom, díszoklevél

Átadás helyszíne:

Tanév végi ünnepi gála

** Az év diákja – tanulói szavazatok alapján

A díjat a tanévben egy tanuló nyerheti el, aki kiváló tanulmányi eredményével öregbítette iskolánk hírnevét, és a közösségért végzett munkájával példát mutatott társainak.

Jutalom:

Igazgatói dicséret, könyvjutalom, díszoklevél.

Átadás helyszíne:

Tanév végi ünnepi gála

*** Jó tanuló, jó sportoló

  • Legalább 4 éven keresztül a Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola diákja.
  • Tanulmányi átlaga minden tanév végén legalább jeles osztályzatú.
  • Példás szorgalmával, tehetségével, városi-, országos versenyeken való részvételével öregbítette iskolánk hírnevét, és kitartásával kiemelkedő sport-eredményeket ért el.

Jutalom:

Oklevél, könyvjutalom

Atadás helyszíne:

Tanév végi ünnepi gála

cropped-001-Sz-M-logo.jpg

Telefon: 061-326-6648